Ezt a cikket Joseph G, PT vizsgálta felül.
Az idősebbek körében esik a felnőttek komoly egészségügyi problémát jelentenek, és az idősebb felnőttek körében a sérülésekkel járó halálesetek, a halálos kimenetelű sérülések és a traumával járó kórházi kezelések vezető okai.
A bukások gyakran azt eredményezik, hogy az emberek sérülés vagy trauma után fizikoterápiára utalnak. A zuhanás és az egyensúly meghatározása, az esések kockázatának megjósolása és az idősebb felnőttek egyensúlyának javítása manapság a geriátriai gyógytorna egyik vezető témája. A gyenge egyensúly gyakran neurológiai betegségek, ortopédiai hiányosságok, vestibularis rendellenességek, valamint a polifarmácia következménye. Az egészségügyi ellátás folyamatban lévő változásai miatt egyre nagyobb a nyomás a betegek hatékonyabb és hatékonyabb értékelésére az esés kockázatához képest, ezért a terapeuták gyakran szabványosított eszközöket alkalmaznak az egyensúly felmérésére és az idősebb felnőttek esésének előrejelzésére. Talán a leggyakrabban alkalmazott klinikai eszköz az idős népesség egyensúlyának felmérésére a Berg Balance Scale (BBS). Az 1989-ben létrehozott BBS a résztvevő teljesítményének képzett egészségügyi szakemberek általi közvetlen megfigyelésével értékeli az egyensúlyt és a zuhanás kockázatát különféle körülmények között. A BBS feladatai előrehaladnak a kihívásokban: az üléstől az állóig, a szűk támasztékú állással és végső soron a tandem és az egylábú testtartásig. A pontozás 5 pontos rendes skálán történik, 0 azt jelzi, hogy képtelen teljesíteni a feladatot, 4 pedig független a feladat teljesítésével. A maximális 56-os pontszám jó egyensúlyt jelez.
A skála körülbelül 10-20 percet vesz igénybe, ehhez minimális felszerelés (szék, stopper, vonalzó és lépés) és minimális hely szükséges.
A mellékelt kutatási cikk célja az irodalom átfogó keresésének és áttekintésének befejezése volt, hogy meghatározzuk a Berg Balance Scale (BBS) képességét a patológiával és patológiával nem rendelkező idősek esésének előrejelzésére. A BBS kezdeti fejlesztése során a szerzők megjegyezték, hogy a skála korlátozása az volt, hogy hiányoztak azok az elemek, amelyeknél a külső ingerekre vagy az egyenetlen támasztó felületekre a testtartás válasza szükséges. Ez azt jelzi, hogy a BBS alkalmasabb lehet a gyengébb idősebb felnőttek, mint a közösség lakói számára.
Ez a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a BBS önmagában nem képes meghatározóan megjósolni az esés kockázatát, és a ez az áttekintés az esési kockázat előrejelzésének optimális pontszáma. A BBS csak egy teszt, amelyet a klinikus használhat az idős kliensek eséskockázatának változásainak azonosításában és mérésében a teljes egyensúly-értékelés részeként. Összefoglalva, a BBS-t erősen érvényesnek és megbízhatónak találták, de a kutatások szerint még mindig számos tényező utal arra, hogy a BBS-t más egyensúlyi intézkedésekkel együtt kell használni.
Például a BBS-ben van néhány feladat a dinamikus egyensúly tesztelésére, ami korlátozhatja annak képességét, hogy kihívást nyújtson a közösségben önállóan élő idősebb felnőttekre. Ugyancsak veszélybe kerül a BBS használata eredménymérőként, ha a résztvevők magas pontszámot értek el az első próbákon. A Berg-egyensúlyi teszt könnyen beadható és nem igényel speciális felszerelést, de a betegek leesési kockázatának meghatározása jelentősen javulhat, ha megvizsgálja környezetét és azt, hogy mennyire teljesítik mindennapi tevékenységüket.