Kombinációs reakció

Ez a cikk nem idéz forrásokat. Kérjük, segítsen javítani ezt a cikket, idézetek hozzáadásával megbízható forrásokhoz. A kihelyezett anyagokat megtámadhatják és eltávolíthatják.
Keresse meg a forrásokat: “Kombinált reakció” – hírek · újságok · könyvek · tudós · JSTOR (2009. április) (Tudja meg, hogyan és mikor távolítsa el ezt a sablonüzenetet)

A kombinációs reakció (más néven szintézisreakció) egy olyan reakció, amelyben két vagy több elem vagy vegyület (reagens) egyetlen vegyületet (terméket) alkot. Az ilyen reakciókat a következő alakzat egyenletei képviselik: X + Y → XY. Két vagy több elem kombinációját egy vegyület előállításához kombinációs reakciónak nevezzük. a) Elemek között | C + O2 → CO2 | Az oxigénben teljesen elégett szénből szén-dioxid keletkezik | – | b) Vegyületek között | CaO + H2O → Ca (OH) 2 | A vízzel kombinált kalcium-oxid (mész) kalcium-hidroxidot (oltott mész) eredményez. | – | c) Elemek és vegyületek között 2CO + O2 → 2CO2 | Az oxigén szénmonoxiddal egyesül, és széndioxid keletkezik. |}

A kombinációs reakcióban nincs meghatározott számú reagens.

A kombinációs reakciók általában exotermek, mert amikor a kötés kialakul a reagensek között hő szabadul fel. Például a bárium-fém és a fluor-gáz erősen exoterm reakcióban egyesül és só-bárium-fluoridot képez: magnézium-karbonát előállításához.

 MgO + CO2 → MgCO3

Egy másik példa a vas és a kén kombinálása vas (II) -szulfid előállítására.

 Fe + S → FeS

Ha egy fém és egy nem fém között kombinációs reakció lép fel, akkor a termék ionos szilárd anyag. Ilyen lehet például a lítium, amely kénnel reagálva lítium-szulfidot kap. Amikor a magnézium ég a levegőben, a fém atomjai a gáz oxigénjével egyesülve magnézium-oxidot képeznek. Ez a specifikus kombinációs reakció a fáklyák által generált fényes lángot eredményezi.

Kombinációs reakciók más helyzetekben is előfordulhatnak, amikor a két termék nem azonos iontöltettel rendelkezik. Ilyen helyzetben az egyes reagensek különböző mennyiségeit kell használni. Ennek kémiai egyenletben való jelölése céljából egy vagy egy reaktánshoz együtthatót adunk, így az egyes reaktánsok teljes iontöltete megegyezik. Például a vas (III) -oxidot a következő egyenlet alkotja: 4 Fe + 3 O 2 ⟶ 2 Fe 2 O 3 {\ displaystyle {\ ce {4Fe + 3 O2 – > 2Fe2O3}}} . Ez azért van, mert ebben az esetben a vas töltése 3+, míg az O 2 minden oxigénatomjának {\ displaystyle {\ ce {O2}}} töltése 2–2. . Oxigéngázt (O 2 {\ displaystyle {\ ce {O2}}} ) kell használni az elemi oxigén helyett (O {\ displaystyle {\ ce {O}}} ), mert az elemi oxigén egy szabad gyökö, amely instabil, és más oxigénatomokkal kombinálva O 2 -ot képez {{displaystyle {\ ce {O2}}} .

Ez a kémiai reakciócikk csonka. Bővítésével segíthet a Wikipédiának.

Leave a Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük