Definíció
főnév, többes szám: hisztonok
Vízben oldódó lúgos fehérje a magban, ahonnan a DNS szorosan tekercselve kialakítja a nukleoszómát
Kiegészítés
A hiszton egy vízben oldódó lúgos fehérje. Gazdag lizinben és argininben. A hisztonoknak öt fő családja van: H1, H2A, H2B, H3 és H4. Az első egy linker, míg a másik négy mag.
A hisztonok a sejt fehérjéi, amelyek orsóként szolgálnak, ahonnan a DNS szorosan tekercsel körül. A hisztonok egy olyan magot alkotnak, amely révén a DNS megsebesülve a kromatin alapvető szerkezeti egységét, a nukleoszómát képezi. A nukleoszóma körülbelül 200 bázispárból és nyolc hisztonból (azaz hiszton-oktamerból) áll. Ezek a hisztonok kettőt tartalmaznak H2A, H2B, H3 és H4 közül. A hiszton-oktamer, amelyen keresztül a DNS felcsavarodik, megkönnyíti egy nagy genom bepakolását a sejtmagba. A hisztonmag nélkül a genom túl hosszú lenne ahhoz, hogy beilleszkedjen a magba. A DNS hossza egy emberi diploid sejtben körülbelül 1,8 méter, míg a mag átmérője körülbelül 10 um. A DNS-szálak tömörítésén kívül a hisztonok a kromatin szabályozásához is társulnak. Több biológiai folyamaton mennek keresztül, pl. DNS-helyreállítás, spermatogenezis a meiosisban és a kromoszóma kondenzációja a mitózis során.
Lásd még:
- nukleoszóma
- kromatin