Számos tanulmány kimutatta, hogy a part menti ökoszisztémák jelentősen megváltoztak vagy leromlottak az urbanizált területeken6,7,8. A térbeli közelség miatt a különböző antropogén zavarok egyidejűleg hatnak a tengerparti ökoszisztémákra ezeken a területeken. Ezért nehéz szétválasztani a különböző zavarok környezeti hatásait, és biztosan megvizsgálni, hogy az ökoszisztémák eltérően reagálnak-e a különböző zavarokra9. Ezt a kérdést kis korallszigetek tanulmányozásával vizsgáltuk, ahol a különböző antropogén zavarok térben el vannak választva. Újszerű vizsgálati megközelítésünk eredményei azt mutatják, hogy ezek a zavarok egyértelmű, de egyértelmű hatással vannak a vizsgált földi remete rákokra. Ezeknek a vizsgálati megközelítésünkön alapuló megállapításoknak sok tengerparti taxonra kell áthelyezhetőnek lenniük, mivel az élelem és az élőhelyek rendelkezésre állása általában korlátozza a fajok eloszlását és a populáció méretét12,13.
A turisztikai szigeteken remete rákok szignifikánsan kevésbé voltak bőségesek és lényegesen nagyobbak, mint a helyi szigeteken. A lakatlan referenciarendszerhez képest a bőség negatívan hatott a turisztikai szigetekre, de nem különbözött a helyi szigetekhez képest. A helyi szigetek teljes népességméretét azonban csökkentettnek kell tekinteni, mivel a megfelelő élőhelyek elérhetőségét a kikötők és a parti védelmi struktúrák csökkentették. Ezért az urbanizált területek különböző elemeinek, azaz az állandó letelepedésnek vagy az idegenforgalomnak különféle környezeti hatása lehet a tengerparti ökoszisztémákra. megfigyelt különbségek a két különböző földhasználat között12,14. A kevésbé szerves anyagok iránti tendencia a turisztikai szigeteken (1,14 ± 0,31 g / m²) a helyi szigetekhez (4,26 ± 3,43 g / m²) és a lakatlan referenciához (4,88 ± 1,84 g / m²) képest a tengerparti ápolás méréseivel magyarázható. mind a négy vizsgált üdülőhelyi szigeten naponta négyszer végeztek (személyes kommunikáció). A strandápolás a turisztikai létesítmények körében bevett gyakorlat, amelynek célja a kimosott szerves anyagok és törmelékek eltávolítása a strandokról9. Csökken az élelmiszer-hozzáférhetőség az érintett tengerparti fauna számára, ami a népsűrűség csökkenését eredményezheti15. Összhangban a turisztikai szigetek ápolt strandjainál telkenként átlagosan csak három remete rákot találtak, míg a lakatlan szigeteken átlagosan 16 remete rákot. A turisztikai szigetek tengerparti állatvilága szintén magasabb halandóságot tapasztalhat a tisztítási folyamat során, akár véletlenül eltávolítva az algával (személyes megfigyelés), akár amikor a tisztítási folyamat során mechanikusan összetörik, amint azt a szellemrákok esetében már bizonyították16. Ezért feltételezzük, hogy a tengerparti takarítás az egyik oka annak, hogy a turisztikai létesítményekkel rendelkező szigeteken jelentősen csökkent a bőség. Mivel a parti takarítást a helyi szigeteken nem végezték el, a megfelelő remek rákbőség a megfelelő élőhelyeken nem változott (telkenként átlagosan 18 remete rák), bár a strandokat a helyi lakosság rekreációs tevékenységekre is használja.
A szerves anyagok általános rendelkezésre állása esetén figyelembe kell venni a tengerparti élőhelyszerkezetet a tengerparti fauna populációszerkezetének vizsgálatakor17: a strukturálisan összetettebb tengerparti élőhelytípusokhoz képest a finom homokos strandok mind a három szigettípuson jelentősen csökkentették a remete rákbőséget . A turisztikai szigeteken ez a finom homokos strand élőhelye a teljes kerület 75 ± 12% -át tette ki. A ritkábban lakott finom homokos strandok nagyobb hányada azonban nem tehető felelőssé egyedül a turista-szigeteken előforduló remete rákok csökkenéséért. Telkenként kevesebb mint egy remeterák gyűlt össze a turisztikai szigetek finom homokos tengerparti élőhelyén, míg a lakatlan szigeteken a finom homokos tengerparti élőhelyen átlagosan tizenegy remete rák volt jelen. Ezért valószínűleg az idegenforgalmi létesítményekkel kapcsolatos zavarok okozzák a turisztikai szigetek finom homokos strandjainak csökkenését. A strandtáplálást – egy olyan technikát, amelynek során a szomszédos bentoszónából homokot nyernek ki és a meglévő partvonalra rakják le, hogy meghosszabbítsák a turisták által megkívánt homokos strandokat, gyakran olyan mértékben végeznek, ahol az egész természetes tengerpart partvonala mesterségesen átalakul növényzet nélküli homokos strandokká18. Ez a mérés csökkentheti az egész strandfauna populációjának méretétEzért feltételezzük, hogy a tengerparttal összefüggő növényzet eltávolítása, valamint a parti ápolás és táplálás által okozott szerves anyagok eltávolítása a fő hajtóereje a turistahelyekkel rendelkező szigeteken a remete rákok számának csökkentésére.
A helyi szigetek partvonala eltérően változott és változott, mint a turisztikai szigetek partvonala: a helyi szigetek partvonalát 53 ± 21% -ban mesterségesen elzárták betonfalak formájában, akár kikötői helyeknél, akár a visszanyert területek stabilizálása érdekében. Ennélfogva a helyi szigetek partvonalának csak kb. Fele alkotott puha fenekű tengerparti élőhelyet, amely alkalmas a tengerparttal társult szervezetek számára21. Noha a vizsgált parcellákon a helyi szigeteken a bőség hasonló volt a lakatlan szigetekénél, a helyi szigetek egészét kiterjedt mesterséges partvonalaikkal degradált parti ökoszisztémának kell tekinteni, csökkent és széttagolt tengerparti élőhelyekkel22. Összegzésképpen ez azt sugallja, hogy egy teljes helyi sziget remetes rákállományának teljes nagysága átlagosan 50% -kal kisebb, mint a lakatlan szigetek teljes populációnagysága, mivel a helyi szigeteken végzett építkezések miatt a partvonal széles körben lakhatatlanná vált ezen szervezetek számára23. A remetes rákok száma a megfelelő tengerparti élőhelyeken azonban nem különbözött a lakatlan és a helyi szigetek között. Ez azt mutatja, hogy a tengerparton élő szervezetek sűrűn lakott területeken ugyanolyan nagy mennyiségben fordulhatnak elő, mint a lakatlan szigeteken, mindaddig, amíg maga a tengerparti élőhely sértetlen marad, és az emberi tevékenység nem változtatja meg őket.
Az élelem mellett A rendelkezésre állás és az élőhely felépítése, a héj elérhetősége a leginkább korlátozó erőforrás a remete rákok számára, mivel ezek függenek a szomszédos parti vizekből származó üres haslábhéjak bevitelétől24 Ezért a shell-erőforrás mintáinak elemzése további magyarázatokat kínálhat a különböző szigettípusok közötti megfigyelt különbségekre.
A nem hasznosítható üres héjak, például a kúpok vagy a tehenek, száma tekinthető a egy sziget teljes kagylóbevitele, mivel ezek a kagylók felhalmozódnak a strandokon anélkül, hogy a remeterákok eltávolítanák vagy felhasználnák őket25. A nem hasznosítható üres kagylók száma nem különbözött a lakatlan és a turisztikai szigetek között, ami arra utal, hogy a héj erőforrás teljes inputja mindkét szigettípusnál hasonló volt. A turisztikai szigeteken szignifikánsan csökkent CUES-hányadossal együtt (remetekrákonként átlagosan egy hasznosítható üres héj volt elérhető) sem a csökkent kagylóbevitel, sem a kagylóforrásért folyó magas verseny nem felelős a jelentősen csökkent népsűrűségért turisztikai szigetek. Megfelelő számú üres héj a remete rák populációjának természetes növekedését eredményezheti24. Ez arra utal, hogy a héjforrás rendelkezésre állása alapján a turisztikai szigetek populációi tovább növekedhetnek, de valószínűleg korlátozottak a parti ápolás vagy a növényzet eltávolítása miatt.
A helyi szigeteken azonban , a nem használható üres kagylók száma átlagosan négyszer nagyobb volt, mint a lakatlan szigeteknél. A fogyasztásra szánt haslábúak betakarításával kimutatták, hogy az üres haslábú héjak feleslegét képezik a remete rákpopulációk számára, és felelős lehet a héjak általános növekedéséért a helyi szigeteken26. Ezen túlmenően a szomszédos parti vizekben általában nagyobb haslábú népsűrűség lehet további oka a megnövekedett üres héjbőségnek. Ez a szennyvíz kibocsátásából eredő nagyobb élelmiszer-ellátásból származhat27. Ez a hatás csak a helyi szigeteken jelentkezett, mivel a szennyvíz és az egyéb kommunális hulladék többnyire kezeletlenül kerül a part menti vizekbe, míg a turisztikai üdülőhelyek a szennyvizet szeptikus tartályokba gyűjtik, ezáltal minimalizálva a szomszédos vizek tápanyagdúsítását28.
A helyi szigeteki strandokon az üres haslábú héjak nagyobb mennyisége előnyös a remete rákpopulációk számára, mivel a korlátozó erőforrás nagyrészt elérhetővé válik29. Ezt mutatja a helyi szigeteken tapasztalható csökkent CUES-arány is, ami a lakatlan referenciához képest csökkenő versenyre utal a héjforrás felett. Ez legalább részben megmagyarázhatja, hogy a remete rákbőség a vizsgált parcellákon jelen vizsgálat során miért nem változott a helyi szigeteken.
Noha a vizsgált parcellákon belüli bőséget ez nem befolyásolta negatívan, az átlagos testméret a helyi szigetek csökkentek a turisztikai szigetekhez képest. A remete rák testmérete korrelál a felhasznált héj nyílásával. Ezért a hasznosítható üres héjak rekeszterületének elemzése magyarázatot adhat a helyi szigetek csökkent testméretére, mivel a nyílás mérete korlátozza a növekedést30. Mind a használt héjak, mind a hasznosítható üres héjak rekeszterülete nem különbözött szignifikánsan a három szigettípus között.Ez arra enged következtetni, hogy a nagyobb üres héjak hiánya nem a helyi hajtóereje a remete rákok csökkent testméretének, mivel elegendő nagyméretű kagyló állt rendelkezésre, ami lehetővé tette a helyi szigetek remete rákjainak további növekedését. Ezért feltételezzük, hogy a helyi szigeteken végzett emberi tevékenységek felelősek a csökkent testméretért: a tengerparti lakófejű rákokat, mint a C. perlatus, a helyi halászok széles körben használják horgászcsaliként31. Kiválaszthatják a nagyobb példányt is, mivel könnyebben megtalálhatók és alkalmasabbak horgászcsaliknak32. A méretszelektív betakarítás kisebb testméretet eredményezhet a helyi szigeteken, összehasonlítva a lakatlan és turisztikai szigetekkel, ahol nincs betakarítás33. Összehasonlítható, ember által vezérelt méretválaszték már ismert a kereskedelmi eredetű haslábúak és halfajok esetében, ahol az intenzív betakarítás és a halászat a kisebb méretű test felé történő elmozdulást eredményezett a nagyobb méretű példány túlzott kihasználása miatt34,35. Ehhez képest a remeterákok szignifikánsan nagyobbak voltak a turisztikai szigeteken. Ez összefüggésbe hozható e szigetek csökkenő népességével, mivel a kisebb populációméret csökkenti az intraspecifikus versenyt, ami végső soron lehetővé teheti az organizmusok növekedését11.
Vizsgálatunkból kiderül, hogy az urbanizált területek két elemének eltérő környezeti hatása van. . A bőség negatívan hatott a turisztikai szigetekre, míg a testméret negatívan a helyi szigetekre. Bár a vizsgált parcellákon belüli bőséget a helyi szigetek nem befolyásolták, nagyobb mértékű negatív hatással van rá, mivel a partvonal körülbelül fele betonfalakból áll a kikötőhelyek és a partvédelem számára, ezért minden tengerparti organizmus számára lakhatatlan. / p>
Itt bebizonyosodik, hogy az urbanizált terület különböző elemei nem mindig egyformán befolyásolják a környezetet, hanem az, hogy az antropogén zavar típusa meghatározó az ökológiai következmény szempontjából. Ugyanakkor a sűrűn lakott területeken az élőlények ugyanolyan populációnagyságot tudnak fenntartani, mint a lakatlan ökoszisztémákban, mindaddig, amíg bizonyos élőhelyjellemzők változatlanok maradnak. Újszerű megközelítésünk a kis szigetek alkalmazásával így biztosította, hogy a megfigyelt környezeti hatások egy urbanizált terület csak egy elemének, nevezetesen a turizmusnak vagy az állandó településnek tulajdoníthatók.
A tanulmány következményei kedvezőek a környezetvédelmi intézkedések szempontjából, mivel bemutatja az urbanizált területekből fakadó különféle típusú zavarok felszámolásának fontosságát, és minden elemet külön figyelembe kell venni a természetvédelmi kezelési stratégiák kidolgozásakor36. Gyakorlati szempontból ez azt jelentheti, hogy az idegenforgalmi létesítmények elsődleges mércéje a tengerparti ápolás csökkentése, és a tengeri fű és más allochton anyagok táplálása a tengerparti faunának. A véglegesen gyarmatosított területek elsődleges mérése az lenne, ha minimalizálnák a partszakasz betonszerkezetek általi elzáródását, és végrehajtanának néhány olyan előírást, amelyek a partvonal egyes részeit természetes homokos strandokként hagyják. Ez a két javasolt kezelési következmény a földhasználat két különböző formájának ellensúlyozására hangsúlyozza, hogy mennyire fontos az antropogén zavarok szétválasztása. Annak megértése, hogy az egyes emberi cselekedetek miként vezetnek bizonyos környezeti válaszokhoz, lehetővé teszi számunkra, hogy jobban visszafogjuk ezeket a stresszorokat, és ellensúlyozzuk a biodiverzitás és az ökoszisztémák globális csökkenését37.