A papír feltalálása előtt az emberek agyagtáblákra, papiruszra, pergamenre és vellumra írtak. Az ókori Mezopotámiában, Egyiptomban és Iránban ékírásos karaktereket helyeztek nedves agyagtáblákra, nádból készült ceruzával.
A pergamen juh, borjú vagy kecske barnítatlan bőréből készül, és több mint kétezer éve íróeszköz. A Vellum finomabb minőségű pergamen, amelyet nagyon fiatal állatok, például bárányok és borjak bőréből készítenek. A Vellumot tekercsek, kódexek és könyvek készítésére használták.
A Cyperus papirusz növény kagylójából előállított papiruszt az ókori Egyiptomban és a Földközi-tenger más területein használták. A papirusz legkorábbi bizonyítékát 2012-ben tárták fel a Vörös-tenger partján található ókori egyiptomi kikötőben, Wadi al-Jarf-ban. Kr. E. 2 560 – 2 550 között a papirusztekercsek leírják a gízai nagy piramis építésének utolsó éveit.
A papír feltalálása előtt a kínaiak bambuszdarabokra írtak vagy selyemre, de a selyem drága volt, a bambusz pedig nehéz. A papírt hivatalosan Kr. U. 105-ben találta ki egy Ts “ai Lun nevű kínai bírósági tisztviselő, de 2006-ban a kínai karaktereket viselő és a Kr.e. 200-ból származó papírtérkép egy töredékét találták meg az északkeleti Gansu tartomány Fangmatanjában.
Amit Lun tett, az az eperfa kérgének, a kendernek és az aprított ruharuháknak a vízzel való összekeverése, a keverék péppé törése, a folyadék kinyomása és a kapott lepedők kiszárítása a napon.
A “papír” szó a “papirusz” szóból származik, az ókori görög a Cyperus papirusz növényről, és a papírt a kínaiak hamar átvették. Ezután a Selyemúton keresztül elterjedt a világ.
Egyéb papírhasználatok
A kínaiak papírt használtak párnázáshoz és csomagoláshoz, és a 6. század végétől kezdve WC-papírként használták. Kr. U. 589-ben Yan Zhitui kínai tudós ezt írta: “Nem merem használni azt a papírt, amelyhez öt klasszikus idézete vagy kommentárja van, vagy bölcsek nevét. ilet célokra. “
A Tang-dinasztia idején (618–907) papírt használtak teazsákok készítéséhez, a Song-dinasztia idején (960–1279) a kínai kormány előállította a világ első ismert papírpénz vagy bankjegyek. Kr. E. 600 körül a kínaiak feltalálták a fatuskós nyomtatást, és Kr.e. 740-re az első nyomtatott újságot Kínában látták. A Tang-dinasztia idején (618–907) Kína volt a világelső a könyvgyártásban.
A papírgyártás Koreába költözött, ahol a papírgyártást már Kr. U. 6. században rögzítették. A koreaiak pépet hoztak létre. kender, rattan, eperfa, bambusz, rizsszalma és tengeri moszatok rostjaiból áll.
Kr. e. 610-ben egy koreai szerzetes papírgyártást hozott Japánba és a a Selyemútról találtak papírt, amely Kr. u. 2. századra nyúlik vissza. A papírgyártás Kr. e. 650 körül, míg India 645 után Indiába jutott.
A kínaiak szorosan őrizték a papírgyártás titkát, és megpróbáltak más ázsiai a papírgyártás központjai monopólium létrehozása érdekében. Kr. U. 751-ben a kínai hadsereget az oszmán törökök legyőzték a talasi csatában, és néhány papírgyártót elfogtak és Szamarkandba hoztak.
Egy foglyot szabadon engednének, ha tíz muszlimot megtaníthatna. bármilyen értékes tudás
Az arabok kínai foglyaiktól tanulták meg a papírgyártást, és Kr. u. 793-ban Bagdadban megjelent az első papírgyártási ipar. Az arabok is igyekeztek titokban tartani a papírgyártási folyamatot, és az európaiak csak több évszázaddal később tanultak meg papírt készíteni.
A 8. század folyamán Samarkandban a muszlimok vizet hoztak létre motoros cellulózgyárak, és selyemfonalból kezdték kötni a könyveket, és bőrrel borított pasztalemezekkel borították be őket. A 12. századra Marokkóban, Marokkóban egy utcát “Kutubiyyin” vagy “könyvárusító utca” néven neveztek el, mert több mint 100 könyvesboltot tartalmazott.
Papírgyártás Európában
A keresztes hadjáratok során a spanyolok Kr. u. 1150 körül tanultak meg papírt gyártani, ezzel az övék az első papíripar Európában. A spanyolok finomították az eljárást, vízikereket használó papírgyárak létrehozásával. A legrégebbi ismert papírdokumentum Európában a Mozarab Silos-misszió, amely a 11. századból származik.
Franciaországban 1190-ig volt papírgyár, 1276-ban pedig Olaszországban két papírgyár volt. Az első angliai papírgyárat John Tate hozta létre Kr. E. 1490 körül, Hertford város közelében. Kr. U. 1453-ban Johannes Gutenberg feltalálta a nyomdát.
Papírgyártás Amerikában
Amerikában az 5. századra a maják egy az amate nevű papírhoz hasonló anyag. A fakéregből készült, az amát legkorábbi példáját Huitzilapában találták a mexikói Jalisco városában, a Magdalena önkormányzat közelében, Kr. E. 75-ig.Az európai papírgyártás elterjedt Amerikában, először Mexikóban, 1575-ig, majd 1690-ben Philadelphiában. A német Friedrich Gottlob Keller és a kanadai Charles Fenerty fát préseltek, 1844-re pedig bejelentették, hogy feltaláltak egy olyan gépet, amely a fából szálakat von ki, és ezekből papírt készít. Fenerty a fehérjét is fehérítette, így a papír fehér lett. A 19. század végére a nyugati világ szinte minden nyomdája rongy helyett fát használt papír készítéséhez.
Papír, toll és tinta
Az új papír, valamint a töltőtoll, a sorozatgyártású ceruza és a gőzzel hajtott rotációs nyomdagép találmányai jelentős átalakulást okoztak a 19. századi életben. Megengedték a könyvkiadást, tankönyveket és újságokat.
Manapság a papírt kifejezetten erre a célra termesztett fákból és újrahasznosított papírból készítik. Az újrahasznosított papírt újságokban, jegyzetfüzetpapírban, élelmiszerbolt táskákban, hullámpapír dobozokban, borítékokban, magazinokban és kartondobozokban használják.