Az alkohol koagulációs és fibrinolitikus tényezőkre gyakorolt hatása: kontrollált vizsgálat

A könnyűtől a közepesig terjedő alkoholfogyasztás csökkenéssel jár az iszkémiás kardiovaszkuláris események előfordulása, míg a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hajlamosíthatja az egyéneket a stroke-ra. Az alkohol okozta koagulációs és fibrinolízis változások relevánsak lehetnek, és ezek a kontrollált vizsgálatok tárgyát képezik, változó alkoholfogyasztással 55 főleg sört ivó férfiban. 4 hét stabilizálódást követően, a szokásos ivási szokások fenntartása mellett, a résztvevőket randomizálták, hogy vagy folytassák a szokásos alkoholfogyasztást, vagy korlátozzák az alkoholt azáltal, hogy 4 hétig alacsony alkoholszintű sörre váltanak. Az utolsó 4 hetes időszakban átmentek az alacsony, vagy a szokásos alkoholfogyasztásra. Összevetve az alacsony és a szokásos alkohol periódusokat, az átlagos heti alkoholfogyasztás 92-ről 410 ml-re (átlagos napi bevitel 13-ról 58 ml-re) történő növekedése a plazma fibrinogén csökkenésével járt (11% -kal, P < 0,001) és a vérlemezkeszám (3%, P < 0,05), de megnő a VII faktor (7%, P = 0,001), a szöveti plazminogén aktivátor (tPA) ; 16%, P = 0,01) és a plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI-1; 21%, P < 0,001). A tPA / PAI-1 arány 0,50-ről 0,44-re csökkent (P = 0,02), ami megerősíti a PAI-1 alkoholfogyasztással való relatíve nagyobb növekedését. Két lipiddel társult természetes antikoaguláns, a szöveti faktor út gátlója és a béta 2-glikoprotein-I nem változott. Az alkoholfogyasztással járó fibrinogén plazma jelentős csökkenése hozzájárulhat az alkohol látszólagos védelméhez az iszkémiás koszorúér és agyi események ellen. A VII-es faktor növekedése és a PAI-1, mint a tPA alkohol-bevitel mellett történő relatíve nagyobb növekedése csökkentheti ezt az előnyt, és valójában eléggé hajlamosíthatja az egyéneket a trombózisra ahhoz, hogy hozzájáruljon az iszkémiás stroke megnövekedett gyakoriságához, amelyet a nehezebb alkoholfogyasztók látnak. Az antikoaguláns, a prokoaguláns és a fibrinolitikus hatások egyensúlya bármely egyénnél változhat az elfogyasztott alkoholos ital mennyiségétől és típusától, valamint a genetikai és egyéb változóktól függően, amelyek mindegyike további tanulmányozást igényel.