Beszéd apraxiája

Mi a beszéd apraxiája?

Beszéd apraxia (AOS) – más néven szerzett beszéd apraxia, verbális apraxia vagy gyermekkori beszéd apraxia (CAS) gyermekeknél diagnosztizálva – beszédhangzavar. Valaki AOS-val nehezen mondja ki helyesen és következetesen azt, amit mondani akar. Az AOS egy neurológiai rendellenesség, amely befolyásolja a beszéd létrehozásában részt vevő mozgássorozat tervezésében részt vevő agyi utakat. Az agy tudja, mit akar mondani, de nem tudja megfelelően megtervezni és sorrendbe állítani a szükséges beszédhangmozgásokat.

Az AOS-t nem a beszédizmok (az állkapocs, a nyelv vagy az ajkak izmai) gyengesége vagy bénulása okozza. A beszédizmok gyengesége vagy bénulása külön beszédzavart eredményez, amelyet dysarthriának neveznek. Néhány embernek mind a diszartriája, mind az AOS-ja van, ami megnehezítheti a két állapot diagnosztizálását.

Az AOS súlyossága személyenként változó. Olyan enyhe lehet, hogy csak néhány beszédhanggal vagy sok szótagos szavak kiejtésével okoz gondot. A legsúlyosabb esetekben előfordulhat, hogy az AOS-val nem képes hatékonyan kommunikálni a beszéd, és alternatív kommunikációs módszerek segítségére lehet szüksége.

Melyek a beszéd apraxia típusai és okai?

Az AOS-nak két fő típusa van: szerzett beszéd-apraxia és gyermekkori beszéd-apraxia.

  • A megszerzett AOS bármely életkorban érinthet valakit, bár tipikusan felnőtteknél fordul elő. A megszerzett AOS-t az agy azon részeinek károsodása okozza, amelyek részt vesznek a beszédben, és a meglévő beszédkészség elvesztésével vagy károsodásával járnak. Előfordulhat stroke-ból, fejsérülésből, daganatból vagy más, az agyat érintő betegségből. A megszerzett AOS előfordulhat más olyan állapotokkal együtt, amelyeket az idegrendszer károsodása okoz. Ezek egyike a dysarthria, amint azt korábban említettük. A másik az afázia, amely nyelvi rendellenesség. (További információkért lásd az Aphasia című NIDCD adatlapot.)
  • A gyermekkori AOS születésétől kezdve jelen van. Ez az állapot más néven beszéd fejlődési apraxia, fejlődési verbális apraxia vagy artikulációs apraxia. A gyermekkori AOS nem azonos a beszéd fejlődési késéseivel, amikor a gyermek a beszédfejlődés tipikus útját járja be, de lassabban teszi, mint jellemző. A gyermekkori AOS okai nincsenek jól megértve. A képalkotás és más vizsgálatok nem tudtak bizonyítékot találni agykárosodásra vagy az AOS-ban szenvedő gyermekek agyi szerkezetének különbségeire. Az AOS-ban szenvedő gyermekeknek gyakran vannak családtagjaik, akiknek kórtörténetében kommunikációs zavar vagy tanulási nehézség áll fenn. Ez a megfigyelés és a legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy genetikai tényezők játszhatnak szerepet a rendellenességben. Úgy tűnik, hogy a gyermekkori AOS több fiút érint, mint lányt.

Melyek a beszéd apraxiájának tünetei?

Azok a személyek, akiknek bármelyik AOS-formája fennáll, számos különböző beszéddel rendelkezhetnek. jellemzők vagy tünetek:

  • torzító hangok. Az AOS-ban szenvedőknek nehézségekbe ütközhet a szavak helyes kiejtése. A hangok, különösen a magánhangzók, gyakran torzulnak. Mivel a beszélő nem biztos, hogy a beszédszerkezeteket (pl. Nyelv, állkapocs) helyezi elég jó helyre, a hang rosszul jön ki. A hosszabb vagy összetettebb szavakat általában nehezebb mondani, mint a rövidebb vagy egyszerűbb szavakat. Hanghelyettesítés akkor is előfordulhat, ha az AOS-t afázia kíséri.
  • Következetlen hibákat követ el a beszédben. Például valaki, aki rendelkezik AOS-szal, mondhat helyesen egy nehéz szót, de aztán gondot okoz az ismétlésben, vagy egy nap képes kimondani egy adott hangot, másnap pedig problémája lehet ugyanazzal a hanggal.
  • hangok. Úgy tűnik, hogy az AOS-ban szenvedők gyakran tapogatják a megfelelő hangot vagy szót, és megpróbálhatnak egy szót többször kimondani, mielőtt helyesen kimondanák.
  • Hibákat követ el hangnemben, stresszben vagy ritmusban. Az AOS másik közös jellemzője a prozódia helytelen használata. A proszódia a beszéd ritmusa és ragozása, amelyet a jelentés kifejezésének elősegítésére használunk. Valaki, akinek gondjai vannak a prozódiával, használhat egyenlő hangsúlyt, tagolhatja a szótagokat egy szóban, kihagyhatja a szótagokat szavakban és kifejezésekben, vagy beszéd közben helytelenül szünetelhet. képesek használni. Néhány rendellenességben szenvedő gyermeknek egyéb beszédproblémái, expresszív nyelvi problémái vagy motoros készségproblémái is lehetnek.

    Hogyan diagnosztizálják a beszéd apraxiáját? kulcsszerepet játszanak az AOS diagnosztizálásában és kezelésében. Mivel nincs egyetlen olyan tünet vagy teszt, amely felhasználható lenne az AOS diagnosztizálására, a diagnózist készítő személy általában a tünetek egy csoportjának több jelenlétét keresi, beleértve a korábban leírtakat is. Egyéb feltételek kizárása, például izomgyengeség vagy nyelvprodukciós problémák (pl., afázia) segíthet a diagnosztikai folyamatban.

    A megszerzett és a gyermekkori AOS formális tesztelésénél egy beszédnyelv-patológus felkérheti a beteget olyan beszédfeladatok elvégzésére, mint például egy adott szó többszöri megismétlése vagy a növekvő hosszúságú szavak listájának megismétlése (például szeretet, szeretet, szeretettel). A megszerzett AOS esetében a beszédnyelvű patológus megvizsgálhatja a páciens társalgási, olvasási, írási és nem beszélő mozgások képességét is. A gyermekkori AOS diagnosztizálásához a szülőknek és a szakembereknek szükségük lehet egy bizonyos ideig megfigyelni a gyermek beszédét.

    Hogyan kezelik a beszéd apraxiáját?

    Bizonyos esetekben szerzett AOS-szal rendelkező emberek beszédkészségük egy részét vagy egészét önállóan helyreállítani. Ezt nevezzük spontán gyógyulásnak.

    Az AOS-ban szenvedő gyermekek nem fogják egyedül kinőni a problémát. Ugyancsak nem sajátítják el a beszéd alapjait, ha más gyerekekkel vannak együtt, például egy osztályteremben. Ezért beszéd-nyelvi terápiára van szükség az AOS-ban szenvedő gyermekek számára, valamint a megszerzett AOS-ban szenvedők számára, akik spontánul nem tudják helyreállítani az összes beszédkészségüket.

    A beszéd-nyelvű patológusok különböző megközelítéseket alkalmaznak az AOS kezelésére, és egyetlen megközelítés sem bizonyult a leghatékonyabbnak. A terápiát az egyénre szabják, és az AOS-val együtt előforduló egyéb beszéd- vagy nyelvi problémák kezelésére szolgál. Gyakori, intenzív, egy-egy beszéd-nyelvterápiás foglalkozás szükséges mind az AOS-ban szenvedő gyermekek, mind felnőttek számára. (A csoportos terápiában nehéz végrehajtani az AOS javításához szükséges ismétlődő gyakorlatokat és személyes figyelmet.) A súlyos AOS-ban szenvedő gyermekeknek a megfelelő beszédkészség megszerzéséhez évekig szüksége lehet intenzív beszéd-nyelvi terápiára, a normál iskolai végzettséggel párhuzamosan.

    Súlyos esetekben az AOS-ban szenvedő felnőtteknek és gyermekeknek más módszereket kell találniuk arra, hogy kifejezzék magukat. Ide tartozhat a hivatalos vagy informális jelnyelv; jegyzetfüzet képekkel vagy írott szavakkal, amelyekre mutatni lehet, és másoknak megmutathatják; vagy elektronikus kommunikációs eszköz – például okostelefon, táblagép vagy laptop -, amely beszéd írására vagy előállítására használható. Az ilyen segítő kommunikációs módszerek az AOS-ban szenvedő gyermekek számára is segítenek megtanulni olvasni és jobban megérteni a beszélt nyelvet azáltal, hogy stimulálják az agy nyelvterületen és nyelvtudáson alapuló területeit. Fontos a családtagok és a barátok támogatása és ösztönzése, valamint az otthoni környezetben végzett extra gyakorlatok.

    Milyen kutatásokat végeznek a beszéd apraxiájának jobb megértése érdekében?

    A kutatók az okokat keresik gyermekkori AOS, beleértve az agyban vagy az idegrendszer más részeiben jelentkező rendellenességek lehetséges szerepét. Olyan genetikai tényezőket is keresnek, amelyek szerepet játszhatnak a gyermekkori AOS-ban. A gyermekkori AOS-ra vonatkozó egyéb kutatások célja a betegség diagnosztizálására vonatkozó specifikusabb kritériumok és új technikák azonosítása és megkülönböztetése más kommunikációs rendellenességektől. részt vesz a rendellenességben. Ezenkívül a kutatók tanulmányozzák a különféle kezelési módszerek hatékonyságát mind a szerzett, mind a gyermekkori AOS-ok esetében.

    Hol találhatok további információkat a beszéd apraxiájáról?

    A NIDCD könyvtárat vezet a szervezetek, amelyek információt nyújtanak a hallás, az egyensúly, az ízlés, az illat, a hang, a beszéd és a nyelv normális és rendezetlen folyamatairól.

Leave a Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük