A szemnek két keringése van: a retina (a retinában) és az uvealis, amelyet az embereknél hátsó ciliaris artériák szolgáltatnak, és amelyek a belső carotisból származó oftalmikus artériából származnak. Az uvealis keringés artériái, amelyek ellátják az uvea-t, valamint a retina külső és középső rétegét, a szem artéria ágai, és a szemgolyóba jutnak anélkül, hogy a látóideggel áthaladnának. A retina keringése viszont a központi retina artériából nyeri a keringését, amely szintén a szemartéria egyik ága, de a látóideggel együtt halad át. Szegmentális eloszlásban ágaznak el a végső arteriolákhoz, és nem anasztomózisok. Ez klinikailag jelentős a choroidalis vérellátást befolyásoló betegségek esetében. A központi látásért felelős makula és a látóideg elülső része a choroidalis vérellátástól függ. A choroidalis erek felépítése optikai koherencia tomográfiával, a véráramlás pedig indocyanine green angiográfiával és lézeres Doppler képalkotással tárható fel.
A choroidalis véráramlás az ICG-angiográfiával (Spectralis, Heidelberg) és a lézeres Doppler képalkotással kiderült
Csontos halakbanEdit
A távcsövek a látóideg mellett szomszédos kapilláris testet neveznek, amelyet koroid mirigynek neveznek. Noha funkciója nem ismert, feltételezhető, hogy kiegészítő oxigénhordozó.