Cronbach alfa, α (vagy alfa koefficiens), amelyet Lee Cronbach fejlesztett ki 1951-ben, a megbízhatóságot vagy a belső konzisztenciát méri. A “megbízhatóság” a következetesség másik neve. Például egy vállalat adhat munkával kapcsolatos teszteket alkalmazottai számára. Ha egy személy többször elvégzi ugyanazt a tesztet, és állandó eredményeket kap, akkor ez a teszt megbízható.
Cronbach alfatesztjei annak megállapítására, hogy a több kérdésből álló Likert-skála felmérések megbízhatóak-e. Ezek a kérdések látens változókat mérnek – rejtett vagy nem megfigyelhető változókat, például: egy ember lelkiismeretességét, neurózisát vagy nyitottságát. Ezeket a valós életben nagyon nehéz mérni. A Cronbach alfa megmondja mennyi szoros kapcsolatban áll a tesztelemek csoportjaként.
Cronbach alfa képlete
A Cronbach alfa képlete a következő:
Hol:
- N = tételek száma.
- c̄ = átlagos kovariancia az elempárok között.
- v̄ = átlagos szórás.
SPSS lépések
Bár jó, ha ismerjük a koncepció mögött álló képletet, a valóságban nem lesz szükség rá. Gyakran kiszámítja az alfát SPSS-ben vagy hasonló szoftverben. Az SPSS-ben a következő lépések vannak:
1. lépés: Kattintson az „Elemzés”, majd a „Méret”, majd a „Megbízhatóság elemzése” elemre.
2. lépés: Vigye át a változókat (q1 – q5) a következőbe: “Tételek”. A modell alapértelmezett értékét “Alpha” -nak kell beállítani.
3. lépés: Kattintson a “Statisztika” elemre a párbeszédpanelen.
4. lépés: Válassza az “Elem”, “Méret” és “Méretezés, ha elem törölve” lehetőséget. mező leírása. Válassza ki a „Korreláció” elemet az elemek közötti mezőben.
5. lépés: Kattintson a „Folytatás”, majd az „OK” gombra.
Hüvelykujjszabály az eredményekhez
Alapvető szabály az alfa értelmezésének dichotóm kérdésekre (azaz két lehetséges válaszsal rendelkező kérdésekre) vagy a Likert-skála szerinti kérdésekre:
Általánosságban a pontszám meghaladja a A 0,7 általában rendben van. Egyes szerzők azonban magasabb értékeket javasolnak, 0,90 és 0,95 között.
A Cronbach Alpha problémáinak elkerülése
Óvatosan használja a fent felsorolt ökölszabályokat. Az alfa magas szintje azt jelentheti, hogy a teszt elemei szoros összefüggésben vannak. Az α azonban érzékeny a tesztelemek számára is. Nagyobb tételszám nagyobb α-t eredményezhet, és kisebb tételek kisebb α-értéket eredményezhetnek. Ha az alfa magas, ez felesleges kérdéseket jelenthet (vagyis ugyanazt kérdezik). Az alfa alacsony értéke azt jelentheti, hogy nincs elég kérdés a teszten. Ha relevánsabb elemeket vesz fel a tesztbe, növelheti az alfa értéket. A tesztkérdések közötti rossz összefüggés alacsony értékeket is okozhat, ezért több látens változó mérése is lehetséges.
A zavartság gyakran körülveszi a magas és az alacsony alfa pontszám okait. Ennek eredményeként hibásan eldobott tesztek vagy tévesen megbízhatatlannak minősített tesztek lehetnek. Mohsen Tavakol, a pszichometriai professzor és Reg Dennick orvosoktatási professzor azt javasolja, hogy a belső konzisztenciával és az egydimenzióssággal kapcsolatos ismereteinek javítása a Cronbach alfa1 helyes használatához vezet:
Az egydimenziósság Cronbach alfájában feltételezi, hogy a kérdések csak egy látens változót mérnek vagy dimenzió. Ha egynél több dimenziót mér (akár tudatosan, akár öntudatlanul), akkor a teszt eredménye értelmetlen lehet. Részekre bonthatja a tesztet, minden egyes részhez más látens változót vagy dimenziót mérve. Ha nem biztos abban, hogy a teszt egydimenziós-e vagy sem, futtassa a Faktorelemzést a teszt dimenzióinak azonosításához.
Lavrakas, P. (2008). A felmérési kutatási módszerek enciklopédiája, 1. kiadás. SAGE.
Mohsen Tavakol és Reg Dennick. Érzékelés Cronbach alfájából. International Journal of Medical Education. 2011; 2: 53-55 Szerkesztőség
Salkind, N. (2015). Mérési és statisztikai enciklopédia 1. kiadás. SAGE.
——————————————– ———————————-
Segítségre van szüksége házi feladatokhoz vagy tesztkérdésekhez? A Chegg Study segítségével lépésről-lépésre megoldásokat kaphat kérdéseire a szakterület szakértőjétől. Az első 30 perced egy Chegg oktatóval ingyenes!