Kérjük, segítsen toborozni egyet, vagy saját maga fejlessze tovább ezt az oldalt, ha rendelkezik képzettséggel.
Ez a sáv olyan gyenge cikkeken jelenik meg, amelyek tartalmát akadémiai óvatossággal kell megközelíteni
Lásd: A fúga reakciója egyesítésre szorulhat.
Definíció
A DSM-IV meghatározza a disszociatív fúgot mint:
- hirtelen, váratlan elutazás otthonról vagy szokásos munkahelyétől, képtelen felidézni múltját,
- zavartság a személyes identitás miatt, ill. új identitás feltételezése,
- Vagy jelentős szorongás vagy károsodás.
Leírás
A Merck kézikönyv a disszociatív fúgát a következőképpen határozza meg:
Az amnézia egy vagy több epizódja, amelyben képtelenség felidézni a múlt egy részét vagy egészét, vagy identitásának elvesztése vagy új identitás kialakulása hirtelen, váratlan, céltudatos otthoni utazással történik.
Ennek a definíciónak az alátámasztására a Merck kézikönyv tovább határozza meg a disszociatív amnéziát:
Képtelenség felidézni a fontos, általában traumatikus vagy stresszes természetű személyes információkat, amelyek túl kiterjedtek ahhoz, hogy a normális feledékenységgel magyarázhatók legyenek.
A pszichológia területén a fúgaállapotot általában a disszociatív fúga kifejezés határozza meg, és a fenti definíciókból etiológiai összefüggésben áll a disszociatív amnéziával (amelyet a népi kultúrában általában egyszerűen amnéziának hívnak, annak az állapotnak, amikor valaki teljesen elfelejt ők).
A fúgaállapot tehát természeténél fogva hasonló a disszociatív identitászavar (DID) (korábban multi-personality disorder) fogalmához, bár a DID-t széles körben felfogják hosszú távú életeseményben ( mint például a traumatikus gyermekkor), ahol elegendő idő van arra, hogy a személyiség alternatív reprezentációi kialakuljanak és elfoguljanak. Úgy tűnik, hogy a hirtelen neurológiai károsodások jobban illeszkednek a fúgaállapot kialakulásához.
Mivel a fúgaállapotot átélő személy nemrégiben amnéziás kezdetet szenvedhetett – talán fej trauma, vagy egy esemény újbóli megjelenése. vagy egy korábbi élet traumát képviselő személy – úgy tűnik, hogy az “új” személyiség megjelenése egyesek számára a helyzet logikus felfogása. A pszichológia területén a fúga állapotot általában a disszociatív fúga kifejezés határozza meg. Etiológiailag összefüggésben áll a disszociatív amnéziával (amelyet a népi kultúrában általában egyszerűen amnéziának hívnak, annak az állapotnak, amikor valaki teljesen elfelejti, hogy kik ők).
A fúgaállapot tehát természeténél fogva hasonló a disszociatív identitászavar (DID) (korábban multi-personality disorder) fogalmához, bár a DID-t széles körben felfogják hosszú távú életeseményben ( mint például a traumatikus gyermekkor), ahol elegendő idő van arra, hogy a személyiség alternatív reprezentációi kialakuljanak és elfoguljanak. Úgy tűnik, hogy a hirtelen neurológiai károsodások jobban illeszkednek a fúgaállapot kialakulásához.
Mivel a fúgaállapotot átélő személy nemrégiben amnéziás kezdetet szenvedhetett – esetleg fejsérülést vagy egy esemény újbóli megjelenését. vagy egy korábbi élet traumát képviselő személy – úgy tűnik, hogy az “új” személyiség megjelenése egyesek számára a helyzet logikus felfogása.
Ezért a terminológiai fúgaállapot enyhe nyelvi különbséget tehet a disszociatív fúga, előbbi nagyobb mértékű mozgást jelent. E cikk alkalmazásában fúgaállapot akkor fordul elő, amikor az ember disszociatív fúgát hajt végre.
A DSM-IV meghatározza a disszociatív fúgot:
- hirtelen, váratlan utazás otthonról vagy a szokásos munkahelytől távol, képtelen felidézni múltját,
- zavartság a személyes identitás, vagy egy új identitás feltételezése miatt, vagy
- jelentős szorongás vagy károsodás.
A Merck kézikönyv a disszociatív fúgát a következőképpen határozza meg:
Az amnézia egy vagy több epizódja, amelyben képtelenség felidézni a múlt egy részét vagy egészét. vagy identitásának elvesztése, vagy új identitás kialakulása hirtelen, váratlan, céltudatos utazással történik otthonról.
Ennek a definíciónak az alátámasztására a Merck kézikönyv tovább határozza meg a disszociatív amnéziát:
Képtelenség felidézni a fontos, általában traumatikus vagy stresszes természetű személyes információkat, amelyek túl kiterjedtek ahhoz, hogy a normális feledékenységgel magyarázhatók legyenek.
Elterjedtség és kezdet
Becslések szerint a lakosság körülbelül 0,2 százaléka tapasztal disszociatív fúgát, bár a prevalencia jelentősen növekszik egy stresszes életet, például háborús tapasztalatokat vagy más katasztrófát követően. Más életstresszorok fúgaállapotot válthatnak ki, például pénzügyi nehézségek, személyes problémák vagy jogi kérdések.A disszociatív identitászavarral ellentétben a fúgát általában rosszindulatú betegségnek tekintik, amely elhatározza, hogy eltávolítja a tapasztalatot a cselekedeteikért való felelősség alól, vagy a mások által rájuk rótt helyzetek alól. A disszociatív amnéziához hasonlóan a fúga állapot általában enciklopédikus vagy elvont tudás helyett inkább a múltbeli személyes emlékeket érinti. A fúgaállapot tehát nem utal nyilvánvalónak tűnő vagy “őrült” viselkedésre.
Kezelés és prognózis
A legtöbb fúga órákig vagy napokig tart, és önmagában eltűnik. A disszociatív fúgát nagyjából ugyanúgy kezelik, mint a disszociatív amnéziát, és a kezelés magában foglalhatja a hipnózis vagy a gyógyszer által megkönnyített interjúk alkalmazását. A disszociatív fúgákat elszenvedők többsége visszanyeri korábbi emlékeinek nagy részét vagy egészét; a fúgaidőszak emlékeinek helyreállítására irányuló erőfeszítések azonban általában sikertelenek.
A kezelés célja, hogy segítsen a személynek megbékélni a fúgát kiváltó stresszel vagy traumával. A kezelés célja új megküzdési módszerek kifejlesztése is a további fúgaepizódok megelőzése érdekében. A legjobb kezelési megközelítés az egyéntől és a tüneteinek súlyosságától függ, de valószínűleg magában foglalja a következő kezelési módszerek néhány kombinációját:
- Pszichoterápia – A pszichoterápia, egyfajta tanácsadás, a disszociatív rendellenességek fő kezelése. Ez a kezelés olyan technikákat alkalmaz, amelyek célja a konfliktusok kommunikációjának ösztönzése és a problémák bepillantásának növelése.
- Kognitív terápia – Ez a típusú terápia a diszfunkcionális gondolkodási minták, valamint az ezekből fakadó érzések és viselkedés megváltoztatására összpontosít.
- Gyógyszeres kezelés – Nincs gyógyszer a disszociatív rendellenességek kezelésére. A disszociatív rendellenességben szenvedő, depresszióban vagy szorongásban szenvedő személy azonban részesülhet olyan gyógyszeres kezelésben, mint antidepresszáns vagy szorongás elleni gyógyszer.
- Családterápia – Ez segít megtanítani a családot a rendellenesség és annak okai, valamint segítséget nyújtanak a családtagoknak a kiújulás tüneteinek felismerésében.
- Kreatív terápiák (művészetterápia, zeneterápia) – Ezek a terápiák lehetővé teszik a beteg számára, hogy feltárja és kifejezze gondolatait és érzéseit. biztonságos és kreatív módon.
- Klinikai hipnózis – Ez egy olyan kezelési módszer, amely intenzív relaxációt, koncentrációt és összpontosított figyelmet alkalmaz a megváltozott tudatállapot (tudatosság) elérésére, lehetővé téve az emberek számára, hogy felfedezzék gondolataikat, érzéseiket és emlékek, amelyeket elrejtettek tudatos elméjük elől. A hipnózis disszociatív rendellenességek kezelése ellentmondásos a hamis emlékek létrehozásának veszélye miatt.
Esetek
David Fitzpatrick, aki pszichogén fúgát szenvedett 2005-ben.
- William Bates – orvos és William Bates szemész több epizódot élt át, amikor nyomtalanul eltűnt, és kiderült, hogy más néven és identitással él. Noha életében soha nem diagnosztizálták pszichogén fúgát (nekrológja tévesen említette memóriavesztését “afáziának”), hasonlóságokat lehet találni más esetekkel.
- Joe Bieger – 2006. október 5-én Joe Bieger elkalandozott a texasi Dallas utcáin 25 napig.
- Doug Bruce – Az Ismeretlen fehér férfi (2005) című dokumentumfilm Doug Bruce alany fúgaállapotával foglalkozik retrográd amnéziája alatt.
- Agatha Christie – Agatha Christie, a rejtélyek írója tizenegyre tűnt el napját 1926-ban. Autóját elhagyva találták az úton, néhány holmival a környéken szétszórva. Később egy szállodában éltek, más néven. Egy 2006-os életrajzban Andrew Norman szerző elmélete szerint Christie titokzatos eltűnése fúgaállapotnak tulajdonítható.
- David Fitzpatrick – David Fitzpatrick, 25 éves brit férfi 2005. december 4-én pszichogén fúgát szenvedett, amely teljes memóriáját törölte, identitás nélkül. A rendkívüli emberek: A múlt nélküli ember című televíziós dokumentumfilm követte Fitzpatrickot, amikor megpróbálta helyrehozni az előző életét, és felfedezte, hogy sötét múltja van – erős alkoholfogyasztás, munkanélküliség, család és barátok elzárkózása, valamint sikertelen kapcsolatok (amelyek közül az egyik resu lánya születésével született (most hat éves) – és egyedülálló lehetőség az újrakezdésre.
- Jeff Ingram – Jeff Ingram, 40 éves olimpiai washingtoni lakos 2006. szeptember 6-án disszociatív fúgát szenvedett. Valahogy a Colorado állambeli Denverbe vezetett, és az utcán járt, mielőtt “felébredt”, és az ottani orvosoktól és rendőröktől kért segítséget saját identitásának megismeréséhez.
- Kevin Mura megtudta, ki ő, miután az interneten eltűnt személyeket keresett
Fő cikk: Diszociatív fúga: A rendellenesség története. Fő cikk: Diszociatív fúga: Elméleti megközelítések.Fő cikk: Diszociatív fúga: Epidemiológia. Fő cikk: Diszociatív fúga: Kockázati tényezők. Fő cikk: Diszociatív fúga: Etiológia. Fő cikk: Diszociatív fúga: Diagnózis & kiértékelés. Fő cikk: Diszociatív fúga: Komorbiditás. Fő cikk: Diszociatív fúga: Kezelés. Fő cikk: Diszociatív fúga: Prognózis. Fő cikk: Diszociatív fúga: Szolgáltatás felhasználói oldal. Fő cikk: Diszociatív fúga: Gondozó oldal.
Irodalomjegyzék
Kiegészítő anyagok – Könyvek
További anyagok – Papírok
- “Diszociatív fúga” a Mentálhigiénés ügyek webhelyéről.
- A “Diszociatív fúga” a Merck & Co. honlapja.
Diszociatív fúga: Akadémiai segédanyagok
- Dissociatív fúga: Akadémiai: Előadások > Diszociatív fúga: Akadémiai: Előadási jegyzetek
- Diszociatív fúga: Akadémiai: Előadási segédanyagok
- Diszociatív fúga: Akadémiai: Multimédiás anyagok
- Diszociatív fúga: Akadémiai: Egyéb tudományos segédanyagok
- Diszociatív fúga: Akadémikus: Anonim kitalált esettanulmányok a képzéshez
Ez az oldal a Creative Commons Licencelt tartalmait használja a Wikipédiából (szerzők megtekintése).