Henrik Ibsen először azt mondta: “Ezer szó nem hagy olyan mély benyomást, mint egyetlen tett.” 1906-ban bekövetkezett halála után ezt az idézetet plagizálták és para-fogalmazták arra, amit most ismerünk. 1911 márciusában a Syracuse Advertising Men’s Club bankettet tartott az újságírás és a nyilvánosság megbeszélése céljából. A The Post-Standard cikkében, amely erről az eseményről számolt be, a szerző Tess Flanders-t idézte: “Használjon képet. Ezer szót ér.
Hasonló kifejezés, az „Egy pillantás ezer szót ér”, egy 1913-as újsághirdetésben jelenik meg az ohiói Piqua Piqua Autóellátó Ház számára.
A pontos kifejezés korai használata kifejezés a San Antonio Light 1918-as újsághirdetésében jelenik meg, amely a következőket mondja:
A nemzet egyik legnagyobb szerkesztője mondja:
Az egyik kép több ezer szót ér – A San Antonio Light háborús képes magazinja
A fenti állítás igazságát példázza – a meleg melegből ítélvefogadás, amelyet a Vasárnapi fény olvasói kaptak.
A kifejezés modern használatát általában Fred R. Barnardnak tulajdonítják. Barnard ezt a kifejezést írta a Printers reklám szaklapban: “Ink, elősegítve a képek használatát a villamosok oldalán. Az 1921. december 8-i szám” Egy pillantás ezer szót ér “címet viselő hirdetést tartalmaz. Barnard egy másik hirdetése az 1927. március 10-i számban jelenik meg az “Egy kép tízezer szót ér” kifejezéssel, ahol azt kínai közmondásnak nevezik. Az 1949. évi Példabeszédek, Maximák és Ismerős kifejezések otthoni könyve Barnard-t idézi: “kínai közmondásnak nevezte, hogy az emberek komolyan vegyék.” Mindazonáltal a közmondás hamarosan népszerûen Konfuciusznak tulajdonítható. A tényleges kínai kifejezés: “Valamit százszor hallani nem jobb, mint egyszer látni” (百 闻A 不如 一 见, p bǎi wén bù rú yī jiàn) olykor ekvivalensként kerül bevezetésre, mivel Watts “Az egyik bemutató száz mondást ér”. Ezt már 1966-ban publikálták, amelyben a meggyőzésről és a mérnöki tervezésről szóló könyvben való eladásról beszéltek. .