A koraszülött agyban az IVH általában a csíramátrixból származik, míg a csecsemőknél az IVH a choroid plexusból származik. Különösen gyakori azonban koraszülötteknél vagy nagyon alacsony születési súlyú gyermekeknél. Koraszülött csecsemőknél az IVH oka, ellentétben az idősebb csecsemőkkel, gyermekekkel vagy felnőttekkel, ritkán a trauma következménye. Ehelyett azt gondolják, hogy az egyre növekvő agyban jelen lévő finom sejtes struktúrák perfúziójának változásaiból adódik, amelyet az agyi keringési rendszer éretlensége fokoz, amely különösen érzékeny a hipoxiás ischaemiás encephalopathiára. A véráramlás hiánya sejtpusztulást és az érfalak későbbi lebomlását eredményezi, ami vérzéshez vezet. Bár ez a vérzés további sérüléseket eredményezhet, maga a már bekövetkezett sérülések jelzője. A legtöbb intraventrikuláris vérzés a születést követő első 72 órában jelentkezik. A kockázat korai csecsemőknél megnő az extrakorporális membrán oxigenizálásának alkalmazásával. A veleszületett citomegalovírus-fertőzés fontos ok lehet.
A vérzés mértéke változó. Az IVH-t gyakran négy fokozatban írják le:
- I. fokozat – a vérzés csak a csíramátrixban fordul elő
- II. Fokozat – a vérzés a kamrák belsejében is előfordul, de ezek nem megnagyobbodtak
- III. fokozat – a kamrákat megnöveli a felhalmozódott vér
- IV. fokozat – a vérzés a kamrák körüli agyszövetbe nyúlik át
I. és A II leggyakoribb, és gyakran nincsenek további szövődmények. A III. És a IV. Fokozat a legsúlyosabb, és hosszú távú agysérülést okozhat a csecsemőben. A III. Vagy IV. Fokozatú IVH után vérrögök képződhetnek, amelyek blokkolhatják a cerebrospinalis folyadék áramlását, ami megnövekedett folyadékhoz vezethet az agyban (hydrocephalus).
Különböző terápiákat alkalmaztak a magas arány megelőzésében. a morbiditás és a mortalitás, beleértve a vizelethajtó terápiát, az ismételt ágyéki szúrást, a sztreptokináz terápiát és legutóbb a DRIFT nevű újszerű beavatkozást (vízelvezetés, öntözés és fibrinolitikus terápia) kombinálta. az újszülöttorvosok ágyéki vagy kamrai szúrásokkal léptek közbe és ürítették ki a CSF-t, ha a kamrai szélesség (az ultrahangon látható módon) meghaladta a 97. centilt, szemben a 97. centilis plusz 4 mm-rel. Whitelaw professzor 2001-ben publikált eredeti Cochrane-áttekintése, valamint a korábbi randomizált kontroll vizsgálatok bizonyítékai szerint a beavatkozásoknak a kamrai dilatáció klinikai tünetein és tünetein kell alapulniuk. Egy nemzetközi vizsgálat ehelyett korai (97. centile) és késői (97. centile plusz 4 mm) a CSF beavatkozására és ürítésére.
A DRIFT-t egy nemzetközi, randomizált klinikai vizsgálatban tesztelték; bár két év alatt nem csökkentette szignifikánsan a söntműtét, a súlyos kognitív fogyatékosság szükségességét Bayley (MDI) < 55) jelentősen csökkent. Az ismételt ágyéki lyukasztásokat széles körben alkalmazzák a megnövekedett koponyaűri nyomás hatásainak csökkentésére, és a kamrai intraventrikuláris (VP) söntműtét alternatívája, amelyet nem lehet intraventrikuláris esetben végrehajtani. Az ismételt ágyéki lyukasztás relatív kockázata megközelíti az 1,0 értéket, ezért statisztikailag nem terápiás a konzervatív kezeléshez és növeli a későbbi CSF-fertőzés kockázatát.