Szöveg kiválasztása:
Azt mondták, hogy az ipari forradalom volt a legmélyebb forradalom az emberi történelemben, mivel az mindennapi életére átfogó hatást gyakorol. Az “ipari forradalom” kifejezés rövid összefoglaló kifejezés egy történelmi korszak leírására, amely a 18. századi Nagy-Britanniában kezdődött, ahol a változások üteme felgyorsult. A technikai innováció folyamatainak ez a felgyorsulása számos új eszközt és gépek. Ez finomabb gyakorlati fejlesztéseket is tartalmazott a munka, a termelés és az erőforrás-felhasználás különböző területein. A „technológia” (amely a görög techne szóból ered, művészetet vagy kézművességet jelent) magában foglalja az innováció mindkét dimenzióját. > A technológiai forradalom és az egyre gyorsuló változás érzése sokkal korábban kezdődött, mint a 18. század, és egészen a mai napig folytatódott. Talán a legkülönlegesebb az ipari forradalomban a technológia egyesülése az iparral. A kulcsfontosságú találmányok és újítások az emberi tevékenység gyakorlatilag minden létező ágazatának ipari mentén történő alakítását szolgálták, miközben számos új iparágat is létrehoztak. Az alábbiakban bemutatunk néhány kulcsfontosságú példát a változásokat ösztönző erőkre.
Mezőgazdaság
A nyugat-európai gazdálkodási módszerek az évszázadok során fokozatosan javultak. A 18. századi Nagy-Britanniában több tényező jött össze, hogy jelentősen megnövelje a mezőgazdasági termelékenységet. Ide tartoztak az új típusú berendezések, mint például a Jethro Tull által 1701 körül kifejlesztett vetőgép. Haladás történt a vetésforgó és a földhasználat, a talajegészségügy, az új növényfajták fejlesztése és az állattenyésztés területén is. Az eredmény a hozamok tartós növekedése volt, amely képes a gyorsan növekvő népesség táplálására jobb táplálkozással. A tényezők együttese a nagyüzemi gazdálkodás felé is elmozdulást eredményezett, amely a 19. században és később is folytatódott. A szegényebb parasztok nehezebben tudtak megélni a hagyományos önellátó gazdálkodás révén. Az elzárási mozgalom, amely a közös használatú legelőterületet magántulajdongá alakította, hozzájárult ehhez a piacorientált mezőgazdaság irányába. Nagyon sok vidéki munkavállalót és családot kényszerítettek arra, hogy a városokba vándoroljanak, hogy ipari munkásokká váljanak.
Energia
Az angliai erdőirtás a 16. században fa- és üzemanyaghiányhoz vezetett. Az ország átmenete a szénre, mint fő energiaforrásra a 17. század végére nagyjából befejeződött. A szén kitermelése és elosztása megindította azokat a dinamikákat, amelyek Nagy-Britannia iparosodásához vezettek. A széntüzelésű gőzgép sok szempontból az ipari forradalom meghatározó technológiája volt.
Először a gőzenergiát alkalmazták a szénbányák vízének kiszivattyúzására. Évszázadok óta szélmalmokat alkalmaztak Hollandiában az alacsonyan fekvő árterek lecsapolásának nagyjából hasonló műveleteihez. A szél könnyen elérhető és megújuló energiaforrás volt, és jelenleg is, de szabálytalanságát hátránynak tekintették. A vízi energia népszerűbb energiaforrás volt a gabona és egyéb malomipari munkák őrléséhez az ipar előtti Európában. A 18. század utolsó negyedére azonban a skót mérnök, James Watt és üzleti partnere, Matthew Boulton munkájának köszönhetően a gőzgépek magas szintű hatékonyságot és sokoldalúságot értek el tervezésükben. Gyorsan a brit, majd később az európai ipar szokásos tápegységévé váltak. A gőzgép megfordította a gépesített gyári gyártás kerekeit. Megjelenése megszabadította a gyártókat attól, hogy gyáraikat vízellátó forrásokon vagy azok közelében helyezzék el. A nagyvállalkozások a gyorsan növekvő ipari városokban kezdtek összpontosulni.
Kohászat
Ebben a régóta elismert mesterségben Nagy-Britannia fahiánya miatt az olvasztási folyamatban át kellett váltani a faszénről a kokszra, egy széntermékre. A helyettesítő üzemanyag végül igen előnyösnek bizonyult a vasgyártás szempontjából. A kísérlet a 18. században a kohászati módszerek további fejlődéséhez vezetett. Például egy bizonyos típusú kemence, amely elválasztotta a szenet és megakadályozta a fém szennyeződését, valamint az olvadt vas „kavargatása” vagy keverése lehetővé tette nagyobb mennyiségű kovácsoltvas előállítását. mint öntöttvas, ezért alkalmasabb gépek és egyéb nehéz ipari alkalmazások gyártására.
Textil
A szövetek, különösen a pamut gyártása alapvető fontosságú volt Nagy-Britannia gazdasági fejlődésében 1750 és 1850 között. Ez az az év, amelyet a történészek általában használnak az ipari forradalom zárójelét.Ebben az időszakban a gyapottermelés szervezete a kisüzemi háziparról, amelyben a vidéki családok fonási és szövési feladatokat láttak el otthonaikban, egy nagy, gépesített, gyáralapú iparra tértek át. A termelékenység fellendülése néhány technikai eszközzel kezdődött, köztük a forgó jenny, az öszvér és az erőgépek. Először emberi, majd víz- és végül gőzenergiát alkalmaztak az erőgépek, kártoló gépek és egyéb speciális berendezések működtetésére. Egy másik jól ismert újítás a pamut dzsinn volt, amelyet az Egyesült Államokban találtak ki 1793-ban. Ez az eszköz megnövelte a pamuttermesztés és az amerikai rabszolga államok, az egyik legfontosabb brit beszállító exportját.
Chemicals
Ez az ipar részben válasz a pamut és más gyártott textíliák jobb fehérítő oldatainak igényére. Az egyéb kémiai kutatásokat a mesterséges színezékek, robbanóanyagok, oldószerek, műtrágyák és gyógyszerek keresése motiválta, beleértve a gyógyszereket is. A 19. század második felében Németország a világ vezető szerepet tölt be az ipari kémia területén.
Szállítás
A mezőgazdasági termékek és az ipari termékek megnövekedett termelésével párhuzamosan szükség volt hatékonyabb eszközökre a termékek piacra juttatására. Az első erőfeszítések e cél érdekében Európában javított szárazföldi utak építésével jártak. Csatornákat ástak Európában és Észak-Amerikában, hogy tengeri folyosókat hozzanak létre a meglévő vízi utak között. A gőzgépeket hasznosnak találták a mozgásban, ennek eredményeként a 19. század elején megjelent a gőzhajó. A nagynyomású gőzgépek 1825 után Nagy-Britanniában is működtek vasúti mozdonyokkal. A vasutak gyorsan elterjedtek Európában és Észak-Amerikában, a 19. század második felében Ázsiáig terjedtek. A vasút a világ egyik vezető iparágává vált, amikor kibővítette az ipari társadalom határait.