Az occipitális lebenyek képi észlelési rendszerünk központja. Az agy hátsó részén található elhelyezkedésük miatt nem különösebben sérülékenyek a sérülésekkel szemben, bár az agy bármilyen jelentős traumája finom változásokat eredményezhet vizuális-percepciós rendszerünkben, például látómezőhibákat és scotómákat. Az occipitalis lebeny peristriate régiója részt vesz a tértérbeli feldolgozásban, a mozgás és a szín megkülönböztetésében (Westmoreland et al., 1994). Az occipitalis lebeny egyik oldalának sérülése homonom látásvesztést okoz, mindkét szemében pontosan ugyanaz a “mezővágás”. Az occipitalis lebeny rendellenességei vizuális hallucinációkat és illúziókat okozhatnak. A vizuális hallucinációkat (külső inger nélküli vizuális képek) az occipitalis régió elváltozásai vagy a temporális lebeny rohamai okozhatják. A vizuális illúziók (torz észlelések) megjelenhetnek olyan formában, hogy a ténylegesnél nagyobbak vagy kisebbek, színesek vagy rendellenes színűek. A parietális-temporális-occipitalis asszociációs területen fellépő elváltozások a szó vakságát okozhatják írásbeli károsodásokkal (alexia és agraphia) (Kandel, Schwartz & Jessell, 1991).
Leave a Reply