Nyugat-Afrika: A területhasználat és a talajtakarás dinamikája

Sierra Leone-nak különleges jelentősége van a transzatlanti rabszolgakereskedelem történetében. Fővárosát, Freetown-t 1787-ben alapították a hazatelepített volt rabszolgák otthonaként Londonból és Amerikából. A tengerparti félszigeten ülő város a Sierra Leone kikötőre, a világ harmadik legnagyobb természetes kikötőjére néz. Az országot nedves trópusi éghajlat jellemzi. Az éves csapadékmennyiség az északnyugati 1900 mm-től a tengerparton 4000 mm-ig terjed, ami Sierra Leonét teszi Nyugat-Afrika legcsapadékosabb országává. Tája lapos parti övezetet jelent, perem mangrove mocsarakkal. Egy nagy síkság terül el a szárazföldön, amely erdős dombokra vált át, és egy belső fennsíkon keleten erdős magas hegyek tarkítják egymást. Az ország növényzete rendkívül összetett, és az erdő, erdő, szavanna és termőföld foltok mátrixa jellemzi. Sierra Leone gazdasága gazdag természeti erőforrásokból fakad, de még mindig lábadozik egy polgárháborúból, amely a legtöbb intézményt elpusztította, mielőtt a 2000-es évek elején véget ért volna. A mezőgazdaság, mint elsődleges foglalkozás, a munkaerő kétharmadát foglalkoztatja, és az ország bruttó hazai termékének (GDP) 66,8 százalékát adja (CIA, 2013). Sierra Leone szintén jelentős ásványi erőforrásokkal rendelkezik, különösen vasérccel, és az utóbbi években a bányászatra támaszkodott gazdasági alapjaként. Ezenkívül az ország a legnagyobb titán- és bauxitgyártók között van, amely jelentős aranygyártó, és az első tíz gyémánttermelő ország között van.

Leave a Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük