Az oligocén korszak (33,9-23 millió évvel ezelőtti) főemlősök evolúciójával kapcsolatos információk elsősorban két területen – Texasban és Egyiptomban – található felfedezéseken alapulnak. A legkorábbi platirrin-kövületeket Dél-Amerikában találták, és csak körülbelül 25 millió évesek, annyi mindent meg kell még tudni a legkorábbi evolúciós történetükről.
Rendkívül érdekes az északi koponya közelmúltbeli felfedezése. Rooneyia nevű amerikai omomyid; különös figyelemre méltó annak a meggyőződésnek a fényében, hogy a főemlősök eltűntek Észak-Amerikából a késő eocén időkben. A Rooneyia önmagában is jelentős érdeklődést mutat. A koponya primitív és fejlett tulajdonságok keverékével rendelkezik, pontosan azzal a kombinációval, amely átmeneti formában várható az alsó és a magasabb szintű főemlősök között.
De messze a legfontosabb oligocén lelőhely Egyiptom. A Nyugat-sivatag Fayum (al-Fayyūm) régiójából, a Qasr El Sagha és Jebel Qatrani formációkból származik az első bizonyíték a kialakuló Catarrhini-re. Számos különféle nemzetséget írtak le a Fayum-ból, köztük Catopithecus, Proteopithecus, Apidium, Qatrania, Propliopithecus, Oligopithecus, Parapithecus és Aegyptopithecus. Ezek közül az első kettő, néhány más bizonytalan affinitású főemlőssel együtt, a Sagha Formációból származik, amely technikailag a legújabb eocén korú, de a lerakódások folyamatosak. Az Aegyptopithecus élõ hurutokat okozott (óvilági majmok és majmok, akiknek õsei csak 29 millió és 24 millió évvel ezelőtt váltak el egymástól). Úgy tűnik, hogy a Fayum a szürkehályogok és esetleg az Újvilági majmok bölcsőjét ábrázolja, mivel egyes szerzők a Parapithecidae családot (amely tartalmazza a Parapithecust, az Apidiumot és a Qatrania-t) közelebb áll a platyrrine-hez. A többi nemzetség a Catarrhini szerkezeti közös őseit képviseli, ami azt jelzi, hogy a katarhinák és a platyrrines mára különállóvá váltak, míg a katarhinák két modern csoportja (cercopithecoidok és hominoidok) nem. A fayumi prímásfauna bizonyítékai alapján nyilvánvaló, hogy a négylábúság tipikus mozgásszervi mintaként érvényesült, és hogy a vertikális kapaszkodást és ugrálást, az fauna eocén elődeinek jellegzetes járását már nem tartotta fenn a ezt a webhelyet.