Tibet, a távoli és főleg- A “világ teteje” néven ismert buddhista területet Kína autonóm régiójaként kormányozzák.
Peking évszázados szuverenitást vall a Himalája régió felett. De sok tibeti hűségét a száműzött lelki vezető, a Dalai Láma viseli, akit hívei élő istennek tekintenek, Kína azonban szeparatista fenyegetésnek.
A pekingi olimpia előkészületei alatt 2008-ban a területre összpontosítottak nemzetközi figyelmet. Kínaellenes tüntetők és a tibeti hatóságok közötti végzetes összecsapások széles körű nyilvánosságot kaptak, és a lángváltót Londonban, Párizsban és San Franciscóban Tibet-párti tiltakozások és mutatványok vetették alá.
Tibetnek viharos története volt, amely során néhány időszakot önálló egységként működött, másokat pedig hatalmas kínai és mongol dinasztiák uralnak.
Kína ezer katonát küldött, hogy érvényesítse a régióval szemben támasztott igényét 1950-ben. Néhány terület a tibeti autonóm régió lett, másokat pedig beépítettek a szomszédos kínai tartományokba.
1959-ben, egy sikertelen kínaiellenes felkelés után a 14. dalai láma elmenekült Tibetből, és kormányt állított fel száműzetésben Indiában. Tibet kolostorainak többségét az 1960-as és 1970-es években megsemmisítették Kína kulturális forradalma alatt. Úgy gondolják, hogy tibetiek ezreit gyilkolták meg az elnyomás és a haditörvény időszakában.
Kínát elnyomással vádolják
Nemzetközi nyomás alatt Kína az 1980-as években enyhítette Tibet iránti szoros kapcsolatait, “nyitott ajtó” reformokat vezetett be és fellendítette a beruházásokat.
Peking szerint Tibet jelentősen fejlődött uralma alatt. De a jogvédő szervezetek szerint Kína továbbra is megsérti az emberi jogokat, politikai és vallási elnyomással vádolja Pekinget. Peking tagadja a visszaéléseket.
A turizmus és a folyamatos modernizációs törekvés ellentétben áll Tibet korábbi elszigeteltségével. Pekingi kritikusok szerint azonban a tibetieknek alig van beleszólásuk jövőjük építésébe.
Kína szerint egy új vasúti kapcsolat Lhasa és a nyugat-kínai Qinghai tartomány között fellendíti a gazdasági terjeszkedést. A kapcsolat valószínűleg növeli a kínai migránsok beáramlását.
“Reinkarnáció”
A buddhizmus a hetedik században érte el Tibetet. A Dalai Láma vagy a Bölcsesség Óceánja a vezető spirituális figura; a Panchen Láma a második legfontosabb figura. Mindkettőt elődeik reinkarnációjának tekintik.
A dalai láma és a panchen láma kiválasztása hagyományosan szigorú folyamatot követett. De a dalai láma és Peking ellentmondásban van a Pancsen Láma 11. inkarnációjával kapcsolatban, mivel különböző fiatalokat azonosítottak a szerepre. A dalai láma választását, Gedhun Choekyi Nyimát, a kínai hatóságok 1995-ös őrizetbe vétele óta nem látták.
Szaggatott és közvetett kapcsolatok voltak Kína és a dalai láma között. A száműzött lelki vezető szorgalmazza a tibeti probléma erőszakmentes, tárgyalásos megoldását, és elfogadja Tibet valódi autonómiájának fogalmát a kínai szuverenitás alatt. Kína megkérdőjelezte állításait, miszerint nem törekszik a függetlenségre.
Kína a Dalait is megvádolta Láma a tucatnyi önégetés felbujtására, amelyek 2009 óta zajlanak a kínai uralommal szemben álló tibetiek körében. Ezt elutasítja, és megkérdőjelezi az ilyen tiltakozások hatékonyságát.
Tibet gazdasága nagymértékben függ a mezőgazdaságtól. Az erdők és a gyepek az ország nagy részét elfoglalják. A terület gazdag ásványi anyagokban, de a rossz közlekedési kapcsolatok korlátozták kiaknázásukat. A turizmus fontos bevételszerző.
Tibet egy pillantásra:
- Szuverenitás: A Dalai Láma szerint Tibet független volt és Kína szerint a Tibet feletti szuverenitása évszázadokra nyúlik vissza.
- Mi az a Tibet? Kína ezt a tibeti autonóm régiónak tekinti. Dalai Láma szerint ennek magában kell foglalnia a szomszédos, tibeti lakosságú tartományokat is.
- Elnyomás: Dalai Láma szerint 1,2 millió embert öltek meg kínai uralom alatt. Kína ezt vitatja.
- Kultúra: Dalai Láma szerint Kína aktívan elnyomta a tibeti identitást. Kína elismeri néhány visszaélést, de azt mondja, hogy segíti az újjáéledést. a tibeti kultúra
- Fejlesztés: Kína szerint javulást hozott az egészségügyben és a gazdaságban. Dalai Láma szerint a fejlődés a kínai kínai bevándorlóknak kedvezett.
- Nemzetközi válasz: Egyetlen ország sem vitatja nyíltan Kína szuverenitás iránti igényét, és Kína blokkolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Tibetről szóló összes határozatát azóta, hogy a Népköztársaság átvette a hatalmat. a kínai székhely az ENSZ-ben 1971-ben.
- A szabad-tibeti mozgalom: A tibeti ügy elnyerte az egyének és csoportok szimpátiáját, akik közül sokan a független Tibet kialakulásáért kampányolnak.