98. Még egy pontot kell tennünk ebben a részben: Nem szabad feltételezni, hogy az embernek elég szabadsága van csak azért, mert azt mondja, hogy van elég. A szabadságot részben azok a pszichológiai kontrollok korlátozzák, amelyekről az emberek öntudatlanok, ráadásul sok ember elképzeléseit arról, hogy mi alkotja a szabadságot, inkább a társadalmi egyezmények irányítják, mintsem valós szükségleteik. Például valószínű, hogy sok túlszocializált típusú baloldali azt mondaná, hogy az emberek többsége, beleértve önmagukat is, túl kevéssé szocializálódik, nem pedig túlságosan, mégis a túlszocializált baloldal súlyos pszichológiai árat fizet magas szintű szocializációjáért.
A TÖRTÉNET NÉHÁNY ALAPELVE
99. Gondoljon a történelemre, mint két komponens összegére: egy szabálytalan komponensre, amely kiszámíthatatlan eseményekből áll, amelyek nem követnek észrevehető mintát, és egy reguláris komponensből, amely hosszú távú történelmi trendekből áll. Itt a hosszú távú trendekkel foglalkozunk.
100. ELSŐ ELV. Ha olyan KIS változás történik, amely hosszú távú történelmi trendet érint, akkor ennek a változásnak a hatása szinte mindig átmeneti lesz – a tendencia hamarosan visszatér eredeti állapotába. (Példa: A társadalmi korrupció megtisztítására irányuló reformmozgalomnak ritkán van rövidebb hatása, előbb-utóbb a reformerek ellazulnak, és a korrupció visszakúszik. A politikai korrupció szintje az adott társadalomban általában állandó marad , vagy csak lassan változik a társadalom fejlődésével. Normális esetben a politikai tisztogatás csak akkor lesz tartós, ha széles körű társadalmi változások kísérik; a társadalomban egy KIS változás nem lesz elég.) Ha egy hosszú A történelmi történelmi trend állandónak tűnik, csak azért, mert a változás abba az irányba hat, amelyben a trend már mozog, így a tendenciát nem változtatja meg, ha csak egy lépéssel előrébb lép.
101. Az első elv szinte tautológia. Ha egy trend nem lenne stabil az apró változások tekintetében, akkor véletlenszerűen vándorolna, nem pedig egy meghatározott irányt követve; más szóval egyáltalán nem lenne hosszú távú trend.
102. MÁSODIK ELV. Ha olyan változás történik, amely elég nagy ahhoz, hogy véglegesen megváltoztassa a hosszú távú történelmi trendet, akkor az megváltoztatja a társadalom egészét. Más szavakkal, a társadalom olyan rendszer, amelyben minden rész összefügg egymással, és nem változtathat végleg egyetlen fontos részt sem anélkül, hogy az összes többi részt is megváltoztatná.
103. HARMADIK ELV. Ha olyan változás történik, amely elég nagy ahhoz, hogy véglegesen megváltoztassa a hosszú távú trendet, akkor a társadalom egészére gyakorolt következményeket nem lehet előre megjósolni. (Hacsak különféle más társadalmak nem élték át ugyanazt a változást, és mind ugyanazokat a következményeket élték meg, ebben az esetben empirikus alapon megjósolható, hogy egy másik, ugyanazon a változáson áteső társadalom hasonló következményeket fog tapasztalni.)
104. NEGYEDIK ALAPELV. Újfajta társadalmat nem lehet papíron megtervezni. Vagyis nem tervezheti meg előre a társadalom új formáját, majd beállíthatja és elvárhatja, hogy úgy működjön, ahogyan azt tervezték.
105. A harmadik és negyedik alapelv az emberi társadalmak összetettségéből adódik. Az emberi magatartás változása hatással lesz a társadalom gazdaságára és fizikai környezetére; a gazdaság hatással lesz a környezetre és fordítva, a gazdaság és a környezet változásai összetett, kiszámíthatatlan módon befolyásolják az emberi viselkedést; és így tovább. Az okok és következmények hálózata túl bonyolult ahhoz, hogy kibontsa és megértse.
106. ÖTÖDIK ELV. Az emberek nem tudatosan és racionálisan választják társadalmuk formáját. A társadalmak olyan társadalmi evolúciós folyamatok révén fejlődnek, amelyek nincsenek racionális emberi ellenőrzés alatt.
107. Az ötödik elv a másik négy következménye.
108. Szemléltetésképpen: Az első elv szerint a társadalmi reformkísérlet általában abban az irányban cselekszik, amelyben a társadalom mindenképp fejlődik (tehát csupán felgyorsítja a változást, amely mindenképpen bekövetkezett volna), vagy pedig csak átmeneti jellegű hatást, így a társadalom hamar visszacsúszik a régi barázdába. A társadalom bármely fontos aspektusának fejlődési irányában tartós változáshoz a reform nem elégséges, és forradalomra van szükség. (A forradalom nem feltétlenül jár fegyveres felkeléssel vagy egy kormány megdöntésével.) A második elv szerint a forradalom soha nem változtatja meg a társadalom egyetlen aspektusát, hanem az egész társadalmat; és a harmadik elv szerint olyan változások következnek be, amelyekre a forradalmárok soha nem számítottak és nem is kívántak. A negyedik elv szerint, amikor a forradalmárok vagy az utópisták újfajta társadalmat hoznak létre, ez soha nem működik a tervek szerint.
109. Az amerikai forradalom nem ad ellenpéldát.Az amerikai “forradalom” nem a mi szavunk értelmében vett forradalom, hanem szabadságharc, amelyet meglehetősen nagy horderejű politikai reform követett. Az alapító atyák nem változtatták meg az amerikai társadalom fejlődésének irányát, és nem is törekedtek csak az amerikai társadalom fejlődését szabadították meg a brit uralom retardáló hatása alól. Politikai reformjuk nem változtatott semmilyen alapvető trenden, csak az amerikai politikai kultúrát tolta természetes fejlődési iránya mentén. Brit társadalom, amelynek az amerikai társadalom sokáig a képviseleti demokrácia irányába mozdult el. És a szabadságharc előtt az amerikaiak már a gyarmati gyülekezetekben is jelentős mértékben gyakorolták a képviseleti demokráciát. Az Alkotmány által létrehozott politikai rendszert a brit rendszer és a gyarmati közgyűlések. Az biztos, hogy jelentős változtatásokkal – kétségtelen, hogy az alapító atyák ry fontos lépés. De ez egy lépés volt az úton, amikor az angol nyelvterület már utazott. A bizonyíték az, hogy Nagy-Britanniának és minden gyarmatának, amelyeket főleg brit származású emberek népesítettek be, a reprezentatív demokrácia rendszerei lényegében hasonlóak voltak az Egyesült Államok rendszeréhez. Ha az alapító atyák elvesztették idegzetüket és nem hajlandók aláírni a Függetlenségi Nyilatkozatot, a mai életmódunk nem lett volna jelentősen más. Talán valamivel szorosabb kapcsolataink lettek volna Nagy-Britanniával, és parlamentünk és miniszterelnökünk lett volna kongresszus és elnök helyett. Nem nagy ügy. Az amerikai forradalom tehát nem ellenpéldát ad elveinkre, hanem jól szemlélteti azokat.
110. Ennek ellenére a józan észt kell használni az elvek alkalmazásakor. Pontatlan nyelvezetben vannak kifejezve, amely lehetővé teszi a tolmácsolás szélességét, és kivételek is találhatók velük szemben. Tehát ezeket az elveket nem sérthetetlen törvényekként, hanem ökölszabályként vagy gondolkodásmódként mutatjuk be, amelyek részleges ellenszert adhatnak a társadalom jövőjéről szóló naiv elképzeléseknek. Az elveket folyamatosan szem előtt kell tartani, és amikor valaki arra a következtetésre jut, hogy konfliktusok vannak velük, gondosan át kell vizsgálnia a gondolkodását, és csak akkor kell megtartania a következtetést, ha erre jó és szilárd oka van.