Melyek a Parkinson-kór korai jelei?
A Parkinson-kór (PD) egy neurológiai mozgászavar, amely az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) szerint körülbelül 500 000 embert érint az Egyesült Államokban.
Néhány korai tünet a következők:
- görcsös kézírás vagy egyéb írásbeli változások
- remegés, különösen az ujjban, a kézben vagy a lábban
- ellenőrizhetetlen mozgások alvás közben
- végtagmerevség vagy lassú mozgás (bradykinesia)
- hangváltozások
- merev arckifejezés vagy maszkolás
- görnyedt testtartás
A PD az agysejtekből, ún. neuronokból indul ki, amelyek irányítják a mozgást. A neuronok dopamin nevű anyagot termelnek. A PD akkor lép be, amikor az idegsejtek elpusztulnak, és az agy dopaminszintje csökken. Úgy gondolják, hogy a dopamin hiánya olyan tüneteket eredményez, amelyek befolyásolják a mozgásmódját. Ideje lehet orvoshoz fordulni, ha folyamatosan jelentkező tüneteket észlel.
Kis kézírás
A kézírás méretének hirtelen megváltozása legyen a Parkinson-kór korai mutatója. A PD-ben szenvedők nehezen tudják ellenőrizni a mozgást az agyban bekövetkező változások miatt. Ez megnehezítheti az olyan finommotoros készségeket, mint az írás.
A Micrographia a „kis kézírás” orvosi kifejezés. A Parkinson-kórban szenvedő betegek gyakran írnak szűknek tűnő kézírást. Az egyes betűk általában kisebbek, mint a szokásosak, és a szavak szorosan helyezkednek el. A PD-ben szenvedő személy elkezdhet levelet írni a szokásos kézírásával, de fokozatosan kisebb betűkkel kezdhet írni.
Remegés
A remegés a Parkinson-kór talán legismertebb jele. Gyakori az enyhe rángatózás vagy az ujj, a kéz vagy a láb megrázása. A remegés valószínűleg ő lesz az egyetlen, aki észreveszi őket a PD korai szakaszában.
A remegés azonban súlyosbodni fog, és mások számára észrevehetővé válik, mivel az állapot előrehalad. A remegés általában nyugalmi állapotban figyelhető meg leginkább.
Alvási problémák
Mindenkinek problémái vannak időről időre. A dobálás és fordítás új értelmet nyer, amikor megvan Parkinson-kór.
A betegség korai tünetei számos kontrollálatlan mozgást jelenthetnek, nemcsak alkalmanként, hanem rendszeresen. dobogás, karcsapás, sőt az ágyból való kiesés is komoly probléma jele lehet.
4. Merevség és lassú mozgás
A Parkinson-kór elsősorban a 60 évesnél idősebb felnőtteket érinti. merevnek és kissé lassúnak érezheti magát, hogy reggel elinduljon ebben az életszakaszában. Ez egy teljesen normális fejlemény sok egészséges embernél. A különbség a PD-vel az, hogy az általa okozott merevség és lassúság nem múlik el, amikor felkelsz és elkezded a napod.
A végtagok merevsége (merevség) és lassú mozgás (bradykinesia) korán jelentkeznek PD-vel. Ezeket a tüneteket a mozgást vezérlő idegsejtek károsodása okozza. A PD-vel rendelkező személy észreveszi a bunkóbb mozdulatokat és koordinálatlanabb mintázatban mozog, mint korábban. Végül egy személynél kialakulhat a jellegzetes “csoszogó járás”.
5. A hangváltozások
A Parkinson-kór különböző módon befolyásolja a mozgást, beleértve a beszéd módját is. előrehaladott PD-betegek homályos beszéde. A betegség korai szakaszában kevésbé drámai hangváltozások fordulhatnak elő.
Beszéde nagy valószínűséggel kristálytiszta marad a PD korai szakaszában. Előfordulhat azonban, hogy akaratlanul is csendesebben beszél. . A PD korai stádiumában lévő emberek gyakran alacsony hangon, rekedt hangon vagy csekély inflexióval beszélnek.
6. Maszkolás
A Parkinson-kór befolyásolhatja a természetes arckifejezések a durva motorikus képességek mellett. Az emberek gyakran megjegyzik, hogy egyes PD-ben szenvedő egyéneknek üres a tekintete.
Ez a jelenség, az úgynevezett maszkolás, a korai PD gyakori jele. A betegség mozgást és a kis izmok kezelése az arcon nehéz. A betegek nagyon komoly arcot mutathatnak akkor is, ha a beszélgetés lig szívből és élénken. A PD-ben szenvedők gyakran ritkábban pislognak.
7. Testtartás
A Parkinson-kór széles, ellenőrizetlen, akaratlan mozgása nem egyik napról a másikra következik be. A testtartás eleinte kis mértékben változik, és fokozatosan romlani fog.
A hajlított testtartás, amelyet hajlításnak és görnyedésnek is nevezhetünk, a PD korai mutatója. Ez a testtartás a testet érintő koordináció és egyensúly elvesztésével függ össze.
A hátsérülések hajlamot is okozhatnak, de a hátsérült betegek a gyógyulás után végül újra felegyenesedhetnek.A PD-ben szenvedők gyakran nem tudják visszanyerni ezt a készséget. súlyos és krónikus állapot. A PD-kezelés lényegesen sikeresebb, ha a betegséget a legkorábbi stádiumában kapják el. A diagnózis nehéz lehet, mivel a korai tünetek közül sok hasonló az egyéb egészségügyi állapotokéhoz.
Jobban ismeri a testét, mint bárki más. Beszéljen orvosával, ha aggályai vannak a fizikai mozgásával vagy viselkedésével kapcsolatban, vagy ha valami nem érzi jól magát.