Villanelle definíció
Mi az a villanelle? Itt egy gyors és egyszerű meghatározás:
A villanelle tizenkilenc sorból álló vers, amely szigorú formát követ, amely öt tercetből áll (háromsoros) strófák), amelyet egy quatrain követ (négysoros strófa). A villanellák az ABA specifikus rímsémáját alkalmazzák tercseiknél, az ABAA pedig a négysorosakat. Az első tercet első és harmadik sora ismétlődő refrénekként funkcionál, amelyek váltakoznak az egyes következő tercetek utolsó soraként és ismét megjelennek a befejező quatrain két utolsó vonalaként. Bár a villanellák gyakran használnak mérőt, nem kell különösebben használnia egyetlen típusú mérőt.
További részletek az űrlapon:
- Az első villanellát ma ismert formában 1606-ban írta Jean Passerat francia költő.
- A villanellákat köztudottan trükkös írni szigorú alakjuk és kettős tartózkodása miatt.
- Néhány költő, aki villanelle-t ír, kissé módosítja a formát. Például módosíthatják a quatrain egyik vagy mindkét refrénjét, vagy más módon módosíthatják a refrének használatát.
Villanelle kiejtése
Itt ” a villanelle kiejtése: vil-uh-nell
A Villanelle formája
A villanelle meghatározó jellemzői strófái, mondókája és refrénjei, amelyek a következő szabályokat követik:
- Stanzák: A villanellának öt tercettje van (háromsoros strófák), amelyet egy quatrain követ (négysoros strófa).
- Rím séma: A villanelle-nek csak két mondata van, amelyek megismétlődnek A versek mindegyike. Mindegyik tercet az ABA rímsémát követi, míg a négysoros az ABAA mintát követi.
- Refrén: A villanelláknak két refrénjük vagy verssoruk van, amelyek megismétlődnek a versben. Az első és a harmadik Az első tercet sorai váltakoznak, mint a fennmaradó tercets utolsó sorai. Az utolsó szakaszban, egy négyes szakaszban ez a két sor ismét a vers utolsó két soraként jelenik meg.
legyen nehéz megértenie ezeket a szabályokat példa nélkül, ezért szolgáltattunk egyet: Jean Passerat “Villanelle (elvesztettem a teknősemet”) című versét, az első valódi fix formájú villanelle-t. Kiemelik a villanelle formai vonatkozásait: a vers első sorát refrénként megismétlik a második és a negyedik tercets végén; a harmadik sort megismételjük a harmadik és az ötödik tercets végén. Az ABA rím séma a tercetekre és az ABAA rím séma a quatrainra is színkóddal ellátott.
Elvesztettem a teknősöm:
Nem az a szelíd kacsa?
Elmegyek, és megkeresem a szerelmemet.
Itt gyászolod a párosodott szerelmedet;
Ó, Istenem, én is gyászolok:
Elvesztettem a teknősemet .
Ha bízol hű galambodban,
Bízzál abban, hogy a hitem is ugyanolyan igaz;
elmegyek, és megtalálom a szerelmemet.
Tisztán szólsz a szerelmedhez;
Minden beszédem megfordult“Elvesztettem teknősmindemet.”
Ilyen szépség volt a galambom,
Más szépségek nem teszik;
Elmegyek, és megtalálom a szerelmemet.
Halál ,
Vegyél egyet, akit felajánlanak neked:
Elvesztettem a teknősemet;
Elmegyek, és megtalálom a szerelmemet.
A Villanelle története
A 17. század előtt a “villanelle” kifejezést olyan lírai versstílusra használták, amely hasonló volt egy balladához és nem volt rögzített formája. A kifejezés egyszerűen carr 1606-ban azonban Jean Passerat francia költő kiadott egy verset “Villanelle (J” ay perdu ma Tourterelle) “címmel, amely fordításban” Villanelle (elvesztettem a teknősmindemet) “, és követte a a fent leírt forma – öt tercett és egy quatrain egy ABA rím sémát követve két ismétlődő refrénnel.
Az 1800-as évek közepén, két és fél évszázaddal a “Villanelle (J”) eredeti kiadása után ay perdu ma Tourterelle), “egy marék kisebb francia romantikus költő újra felfedezte Passerat versét, és formáját a hagyományosnak tévesztve, saját írásában utánozni kezdte. Az 1870-es években Edmund Gosse és Austin Dobson angol költők vették át a formát, és azóta a legtöbb villanellát angolul írták.
Bár a 20. század legtöbb modernista költője nagyon kevéssé tisztelte a villanellát (a forma szigorúságát tekintve, ami fojtogatja kreativitásukat), a 20. század sok költője továbbra is villanellákat írt.
Villanelle-példák
Edmund Gosse “Villanelle”
Az egyik első rögzített formájú villanella, amelyet angolul írtak, Gosse 1877-es verse kritikus volt mind a forma egységesítése, mind népszerűsítése szempontjából. Ez a villanelle laza jambikus tetraméterrel van megírva, és néhány szabálytalanságra érdemes felhívni a figyelmet. Az első refrén (vagyis: “Nem lenne elégedett-e a halállal?”) Kihagyásra kerül a végső quatrainból (bár ugyanazt a vég-rímet használják: “die”).A második refrén (azaz: “És elmúlik-e az arany ősz?”) Néhány kissé megváltozott formában jelenik meg az egész versben – néha kérdésként, néha jelenben, néha múlt időben megfogalmazva, bár minden változatban megtartja ugyanaz az alapüzenet (elhaladnak az arany őszek).
Nem lenne elégedett a halálsal
Ha az alacsonyan lógott gyümölcs alig tapad,
És elmúlik az arany ősz?
E finom rózsaszürke ég alatt,
Amíg a naplemente harangjai gyengén csengenek,
Nem elégedne meg a halállal?
Télies ködháló a magasban
Az elfojtott földből fakadnak,
És elmúlik az arany ősz.
Ó, amikor az örömök elhalványulnak és elrepülnek,
és remélem, hogy déli irányú repülése szárnyas,
Nem elégedne meg a halállal?
Nehogy eljöjjön a tél jajveszékeléssel, kegyetlen jeges rabságával,
Amikor elmúlik az arany ősz.
És te sok könnyeivel és sóhajaival,
Mialatt az ő elvesztegetett kezei kanyarognak,
Hiába imádkozz, hogy hagyja meghalni
Amikor elmúlik az arany ősz.
Wilde “A Villanelle”
Oscar Wilde a villanelle másik korai alkalmazója volt. Wilde-t szélesebb körben olvasták, mint Gosse-t , Dobson és más angol költők, akik a formát a 19. század végén és a 20. század elején alkalmazták. Wilde ezért fontos szerepet játszott abban, hogy a forma előtérbe kerüljön. Ez egy hagyományos villanelle, amely megfelel a forma minden kritériumának, változatok és kivétel nélkül. Ez jambikus tetraméterrel van megírva.
Ó, Persephone énekese!
A puszta homályos réteken
emlékszel Szicíliára?
Még mindig a borostyánon át repül a méh
Ahol Amaryllis fekszik,
Ó, Persephone énekese!
Simaetha felhívja Hecate-t és meghallja a vadkutyákat a kapuban;
Emlékszel Szicília?
Még mindig a fény és a kacagó tenger mellett
Szegény Polypheme sajnálja a sorsát,
Ó, Persephone énekese!
És még mindig fiús versengésben van
Fiatal Daphnis kihívja párját;
Dost emlékszel Szicíliára?
Slim Lacon kecskét tart neked,
Neked várnak a jocund juhászok;
Ó Perszephona énekese!
Emlékszel Szicíliára?
WH Auden” Ha elmondhatnám “
WH angol költő Auden számos villanellát írt, és hozzájárult a forma újjáélesztéséhez az 1930-as években. Figyeljük meg, hogy Auden kissé változtatta-e a vers második-utolsó sorát, amely egy tipikus villanellában megegyezik a vers első sorával. .
Az idő nem mond semmit, de én mondtam neked,
Az idő csak azt tudja, milyen árat kell fizetnünk;
Ha elmondhatnám Értesíteném.
Ha sírnunk kellene, amikor bohócok mutatják be műsorukat,
Ha botladoznunk kellene, amikor zenészek játszanak,
Az idő nem mond semmit, de én mondtam neked.
Nincsenek sorsok, amelyeket el kell mondani, bár,
Mivel én jobban szeretlek, mint amennyit mondani tudok,
Ha elmondhatnám, szólnék neked.
…
Tegyük fel, hogy az oroszlánok mind felkelnek és menj,
És az összes patak és katona elmenekül;
Az Idő nem mond semmit, csak én mondtam neked?
Ha elmondhatnám, szólnék neked.
Ez a részlet csak a vers első három és utolsó szakaszát tartalmazza. Ha el akarja olvasni a teljes verset, megtalálja itt.
Erzsébet püspök “Egy művészet”
Noha nem tartja be szigorúan a villanelle formáját, Elizabeth Bishop “Egy művészet” -e mégis figyelemre méltó hozzájárulás a versek listájához, amelyek villanellák hatottak rá. Mint egy hagyományos villanellában, Bishop is a vers első refrénjeként használja a vers első sorát, de ahelyett, hogy második refrénként használná a teljes harmadik sort, egyszerűen e sor utolsó szavát (“katasztrófa”) használja a véget vessen azoknak a soroknak is, amelyek általában megismétlik a refrént. Ez a részlet csak a vers első három és utolsó szakaszát tartalmazza.
A vesztés művészete nem nem nehéz elsajátítani;
annyi minden látszik tele az elveszítés szándékával, hogy elvesztésük nem katasztrófa.
Minden nap veszítsen el valamit. Fogadja el az elveszett ajtókulcsokat, az egy órát rosszul töltöttek.
Az elvesztés művészetét nem nehéz elsajátítani.
Ezután gyakorolja a távolabbi veszteséget, a gyorsabb elvesztést:
helyek és nevek, és hol kellett utaznia.
Nincs. ezek katasztrófát okoznak.
…
– Még ha el is veszítek (a tréfás hang, egy gesztus
szeretem), nem hazudtam. Nyilvánvaló, hogy a vesztés művészete nem túl nehéz elsajátítani, bár úgy nézhet ki (Wri te it!), mint a katasztrófa.
Ez a részlet csak a vers első három és utolsó szakaszát tartalmazza. Ha el akarja olvasni a teljes verset, akkor megtalálhatja itt.
Miért választják az írók a villanellák írását?
Számos oka van annak, hogy az írók úgy dönthetnek, hogy villanelle formájában írnak verset:
- Kihívás maguk elé.A villanelle formája szigorú, és különösen a kettős refrén nehezen használható. Mivel a vers olyan gyakran megismétli önmagát, és a refréneket a vers egészében összekeverik, a refréneket (csakúgy, mint a környező szöveget) nagyon művészien kell összeállítani, hogy létrejöhessen egy olyan vers, amelynek darabjai mintha együtt működnének.
- Részt venni egy költői hagyományban. A legelső költők, akik a rögzített formájú villanellában kezdtek írni, tévesen azt hitték, hogy egy hagyományos francia versformát felelevenítenek. Ezt követően a költők közül sokan, akik a formát saját írásukban vették át, részben abból a célból tettek vágyat, hogy ne csak új formákkal kísérletezzenek, hanem részt vegyenek egy növekvő hagyományban. Egyes költők úgy döntenek, hogy villanellákat írnak, hogy saját művüket közvetlen párbeszédbe hozzák elődeik és kortársaik munkájával.
- Dimenzió hozzáadása a szavakhoz. A villanelle kettős tartózkodása újrarendező hatást gyakorol az egész versre, mivel ugyanazok a sorok végig különböző összefüggésekben jelennek meg. A refrének szavai új értelmet kapnak minden olyan kontextusban, amelyben újra megjelennek, így a vers nagyobb mélység- és dimenzióérzetet kölcsönöz.
Egyéb hasznos Villanelle-források
- A Wikipédia oldala a Villanelle-nél: kissé technikai magyarázat, különféle hasznos példákkal.
- A Villanelle szótárdefiníciója: Alapdefiníció, amely tartalmaz egy kicsit a villanelle etimológiájáról.
- Villanelles a Youtube-on
- A villanelle formájának gyors magyarázata két percen belül
- Leonard Cohen “A Villanelle for Our Time” dalának felvétele
- Dylan Thomas közkedvelt modern villanellájának “Ne menj gyengéden ebbe a jó éjszakába” felolvasása